25756. lajstromszámú szabadalom • Újítások víz alatt járó vagy egyéb hadihajón

szinre emelkedik, míg ha a vizet ebbe beeresztjük, a hajó sülyedni fog. Ezen tartány a hajó déplacement-jának egy fél, egész egy százalékát teszi ki és a déplacement-súlypont alatt van elrendezve, vagyis a (z—z) vonalban. A (20) tartány a környező vízzel a (21) nyíláson át közlekedik, melyet a (23) rúgó és a külső víznyomás által fészkére nyomott (22) szelep zár el. A víz bebocsátása czéljából a szelepet a (20) tartány falaiban ágyazott és tömítőszelenczén átvezetett (25) tengely segélyével mozgathatjuk, melynek (26) karja a (28) rúd segélyével van a (22) | szelep (24) szárával csuklósan összekötve, míg a (20) tartányoni kívül lévő végére §zerelt (27) karja egy (30) rúd segélyével a (29) kétkarú emelőhöz van kapcsolva, _ melynek lenyomása által a (22) szelepet nyithatjuk. Természetesen a szelep nyitására más alkalmas szerkezetet is használhatunk. A víznek a (20) tartányból való kiszorítására a (37) szelepen át a (32) tartányból bebocsátott nyomólevegő szolgál. A (32) tartány az igen magas, pl. 150 atm. nyomás alatt álló (31) tartaléktartányból a (33) csövön és a (34) redukcziós-szelepen át tápláltatik. A (33) vezetékbe a (35) elzárószelepet rendezhetjük el. A (20) tartány továbbá a levegő kibocsátására a (39) elzárószeleppel ellátott és a hajó belsejébe nyíló (38) csővel van ellátva. Ha azt akarjuk, hogy a szemlélőtorony gyorsan a víz fölszine fölé emelkedjék és azonnal ismét víz alá bukjék, úgy a (37) szelepet nyitjuk, miáltal a (32) tartányból a (36) csövön át beömlő nyomólevegő a vizet a (20) tartányból gyorsan kiszorítja, úgy hogy a hajó emelkedik. A mint azonban a szemlélőtorony teteje a vízfölszinét elérte, a (38) szelepet nyitjuk, úgy hogy ezen át a (20) tartányból a levegő a hajó belsejébe áramolhassák és a :(22) szelepet is nyitjuk, hogy a víz betódulhasson a (20) tartányba. A hajó emelkedése alkalmával a szemlélőtorony részben vagy egészben kiemelkedik a vízből, miután azonban a tartalékdéplacement-nak csupán a torony egy harmadrészéig való kiemelkedés felel meg, a kiemelkedés alkalmával előálló déplacement-csökkenés folytán a hajó azonnal ismét elmerül, úgy hogy a torony a víz fölszine alatt eltűnik. Ezen műveletet a függélyes irányú kormányzásra szolgáló kormánylapátokkal támogathatjuk, miután a hajó rendesen lassú haladó mozgásban tartatik. A torpedó kilövésére szolgáló, a 9—14. ábrákban föltüntetett szerkezet a (40) hengerből áll, mely a (42) toldat segélyével a kilövő csővel van összekötve és mely egy nyomólégtartánnyal a (41) cső segélyével áll összeköttetésben. A (40) hengerben a (43) dugattyú mozog, mely a (44) rúgó hatása alatt a hozzáerősített (45) szelepet fészkére szorítja és a kilövő csőbe vezető (46) nyílást elzárja. A (47) csatorna a dugattyú két oldalán lévő tereket egymással összeköti, úgy hogy a nyomás ezekben egyenlő. Ha a torpedót ki akarjuk lőni, úgy a (48) csap segélyével a dugatytyú mögötti teret a (48a) furaton át a szabad levegővel kötjük össze, miután előzőleg a (41) csövön át a (40) hengerbe lassan nyomólevegőt vezettünk volt, mire a (43) dugattyúra ható egyoldalú nyomás a dugattyút hátratolja, úgy hogy a (45) szelep nyílik és a (41) csövön át a kilövő csőbe áramló nyomólevegő a torpedót kilövi. Ha ezután a (48) csapot visszaforgattuk, a légnyomás a dugattyú két ol-1 dalán kiegyenlítődik és a (44) rúgó a (45) szelepet ismét fészkére nyomja. A (48) csap mozgatására szolgáló szerkezet a mellékelt rajzon föl van ugyan tüntetve, azonban nem tartozván a találmány lényegéhez, leírni fölösleges. Miután a torpedó kilövése után a víznek a kilövő csőből a (40) térbe való jutását a (45) szelepre ható (44) rúgó egymaga nem képes megakadályozni, a gyönge (52) rúgó hatása alatt álló, (51)-ben vezetett (50) szárral ellátott (49) visszacsapó szelepet rendezzük el, mely a nyomólevegőnek a kilövő csőbe való beáramlását nem gátolja, ellenben a (45) szelep zál rása után azonnal záródik és a víznek a