25705. lajstromszámú szabadalom • Szerkezet a féksaruk és ellenfölületeik közötti távolságnak a kopástól származó nagyobbodásának kompenzálására

Megjelent 1902. évi novemer hó 5-én. MAGY SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 25705. szám. V/ts/a. OSZTÁLY. Szerkezet a féksaruk és ellenfölületeik közötti távolságnak a kopástól származó nagyobbodásának kompenzálására. HERR MUSSER EDWIN, ELEKTROTECHNIKUS PITTSBURGBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1902 április hó 14-ike. A jelen találmány tárgyát szerkezet ké­pezi a féksarúk kopása folytán a sínek­nek, kerekeknek vagy egyéb frikcziós tes­teknek és a féksarúknak fölülete között ezek szabad állásában észlelhető nagyobbo­dott távolságoknak kompenzálására, illető­leg állandóvá tételére. Ezen szerkezet különösen oly féksarúk­nál talál előnyös alkalmazást, melyek a meghúzásnál függélyes és vízszintes vonta­tott mozgást végeznek, mint pl. a mág­neses sínsarúk. A mellékelt rajzban a jelen találmány tárgya egy foganatosítási alakjában van föltüntetve. Az 1. ábra oldalnézetben a jelen találmány tárgyát mágneses sínsarúkon való alkalma­zásában láttatja, melyek ismeretes módon működtetik a keréksarúkat; a 2. ábra fölülnézet, a hol is egyes részek világosság kedvéért el vannak hagyva; a 3. ábra részletrajz; a 4. ábra a jelen találmány tárgyát mág­neses keréksarúkon való alkalmazásában láttatja. A mint az 1—3. ábrákból látható, az (1) sínsarú a hosszukban beállítható (4) ru­dak segélyével a (3) emeltyűkkel vanösz­szekötve, melyek a (2) keréksarúkon van­nak ágyazva, melyek viszont a (8) karok segélyével a kocsi alvázára vannak föl­függesztve. A (3) emeltyűknek fölső vége az (5) rúd segélyével egymással van ösz­szekötve. A sínsarú közvetlenül a sín fö­lött a (6) rugók segélyével a (7) tartóra van fölfüggesztve akként, hogy alsó fölü­lete és a sín teteje között bizonyos sza­bad köz maradjon meg. Ha a sínsarú mág­neseztetik, akkor az a sínhez tapad és az ezen való nagy súrlódása következtében az előrehaladó kocsihoz képest visszamarad, illetőleg a kocsi által tovavonszoltatik, a mi a keréksarúk meghúzására hasznosítta­tik. Ilyen fékező szerkezeteknél a gyakor­lati tapasztalat azt mutatta, hogy azon mérvben, a melyben a sínsarú elkopik és ennek távolsága a síntől nagyobbodik, ugyanazon mérvben nagyobbodik azon elek­tromos energia is, mely a sínsarúnak oly mértékben való gerjesztéséhez szükséges, hogy az a sínhez feküdjék, a mikor is azonban a fékező hatás rögtönösen áll be, miáltal a fékek sokkal nagyobb erővel hú­zatnak meg, mint a milyen egyáltalán ráz­kódtatásmentes fékezéshez szükséges.

Next

/
Oldalképek
Tartalom