25662. lajstromszámú szabadalom • Forgó gőzgép
— 4 Az emelőkarok viszonylagos helyzete közelítően a 6., 1., 8. és 9. ábrán látható, ugyan ezen az ábrán van az exczenter által elfoglalt helyzet is föltüntetve. A 10. ábrán látható diagrammon (C—D) gőzbeboesájtásnak, (D -E) az expanziónak, (Pl — F) a kifúvatásnak és (F C) akompreszsziónak megfelelő ív, ez az ábra a 6., 7., 8. és 9. ábrával kapcsolatban fölvilágosítást ad mindazokról a viszonyokról, melyek egyáltalában fölléphetnek. Magától érthető, hogy a találmány nem követeli meg, hogy az emelőkarokat a rúddal egy bizonyos meghatározott pontjukon kössük össze, bizonyos esetekben czélszerünek bizonyulhat, ha az emelőkarokat a rúddal a karok végpontjában vagy ennek közelében kötjük össze és a megrajzolt kiviteli alakot csupán csak a berendezés egyszerűsége miatt tüntettük föl. Világos továbbá az is, hogy a leírt emelő karokat az exczenterrel más módon is össze lehet kötni, mert a találmány lényege csak az, hogy a csapok mozgatására több részből álló csuklós rudazat szolgál és ily rudazatot a megnyújtott állapotból a meghajlított állapotba igen sokféle módon lehet átvezetni, a leírt elrendezésnek azonban bizonyos előnyei .vannak és mint ilyen sokféle módosítást szenvedhet. Mikor a csapvezérmű a 6. ábrán látható állásban van, a gőzszekrényben levő és a (b) nyílásba becsavart csövön a gőzszekrénybe bevezetett gőz a bebocsájtó csapon a (v) kamarába áramlik. Ekkor a csaptok (j, k) nyílásai a csapforgó (h és i) nyílásaival érintkeznek. A gőz a (v) kamarában expandálódik és ennek hajlékony falát kifelé nyomja, minthogy pedig az ezt a falat alkotó (t, u) szárnyak szabad végeiken csuklólemez útján gőzzáróan vannak egymással összekötve, a hajlékony fal az (1 és d) falaktól meglehetősen messze eltávolodhat!k. A (23) hajtórúd a föntebb leírt módon van a hajlékony fallal összekötve, a hajlékony fal minden elmozdulása a rúd mozgását és így a forgattyú forgását fogja előidézni. Bizonyos idő multával a kifúvató csap forgójának (o, p) nyílásai jönnek a csaptok (q, r) nyílásaival érintkezésbe, ennek következtében a gőz, mely a munkáját teljesen befejezte és a hajlékony falat teljesen kifelé nyomta, a (v) kamarából a jelzett nyílásokon át eltávozik, a hajlékony falakat képező szárnyak pedig a gépben fölhalmozott mozgás mennyiség hatása alatt a burkolat közelébe térnek vissza. A 11. ábrán látható kiviteli alak a föntebb leírttól csak annyiban tér el, hogy a (23) hajtórudat az (54) görgő helyettesíti, ennek megfelelően a forgattyút is (55) exczenter korong helyettesíti, melynek tömegnyomatékát az (56) ellensúlyok egyenlítik ki. Ennél a kiviteli alaknál ugyanaz avezérmű lel alkalmazást, mint az előbb leírtnál, a szárnyak hatása is megegyezik az előbb leírt esetben föllépő hatással, a két kiviteli alak között a különbség csak az, hogy a görgők az exezenterre fekszenek és erre bizonyos helyzetében nyomást gyakorolva, az exezentert forgatják. Mikor az exczenter az egyik görgő hatása alól fölszabadul, a következő görgő gyakorol arra nyomást, úgy hogy az exczenter tengelye állandó forgást végezhet. Czélszerű, ha ennél a kiviteli alaknál a görgőket egy (57) gyűrű segélyével egymással összekötjük, úgy hogy azok állandóan ugyanabban a távolságban legyenek egymástól és rázkódásoknak kitéve ue legyenek. A 12. ábrán egy más kiviteli alak látható, melynél a (68) exczenter (67) csapjára alkalmas csapágy segélyével egy (66) korong van exezentrikusan fölékelve. Az (58) szárnynak vége hengeresen le van tompítva és az erre és az (59) szárnyra ható gőznyomás alatt a (66) korongra feksz k. Ekkor az exczenter ép úgy forgásnak indul, mint a 11. ábrán a görgők hatása alatt, a két kiviteli alak működési módja lényegében azonos. A 13. ábrán látható kiviteli alaknál a (61) és (62) szárnyak mögött a (63) rugók vannak elrendezve, a szárnyak sem kapcsolatban nem állanak egymással, sem egymásra nem fekszenek, hanem a tengelyre ékelt
