25662. lajstromszámú szabadalom • Forgó gőzgép

ÍI (12) tömítés :v (15 és 16) tömítésből kikapcsolódhassék. A (23) hajtórúd a (t) szárny (22) karját a (25) forgattyúval köti össze, melynek a hajtórúd ágyazására szolgáló (24 26) golyós csapágya van és mely a (27) tengelyre föl van ékelve vagy avval egy darabot képez. A gép homloklemezére van a (g és n) csapforgókat működtető vezérmű ágyazva. Ennél a vezérműnél a (28) exczenter a (27) tengelyre van ékelve, a (29) exczentergyűrűt mozgatja és ezt a vezérmű elrendezésének megfelelően függélyes vagy vízszintes irányban kitérésnek indítja. A (28) exczenter közönséges szabályozó hatása alatt állhat. A (29) exczentergyűrűvel (31)-nél (32) csavarmenetek segélyével egy (30) rúd van összekötve, mely rúd másik vége a (33) villával hasonló módon van összekötve. A (33) villa (38) csapján a (36 37) emelőkarok vannak ágyazva. A (36) emelőkar a (39) csap útján a burkolat egy pontjával van összekötve. A (40) emelőkar csuklós kapcsolatban van a (37) emelőkarral. A (40) emelőkarral a gőzbevezető csapforgó (41) csapja vau összekötve, a (40) emelőkar a csapforgó forgását idézi elő. A (39) exczentergyűrü ezenkívül csuklósan van (43)-nál a (42) rúddal összekötve, mely a (30) rúddal legelőnyösebben 30°-os szöget zár be. Eme (42) rúd (44) villája a (33) villához hasonlóan van szerkesztve, a villába pedig a (47, 48, 49) emelőkarok vannak ágyazva, melyek helyzete a (33) villába ágyazott emelőkarokétól minden pillanatban különbözik, úgy hogy a csapforgó (50) csapja egészen másként mozog, mint a (41) csap. Bár föntebb csak egy hajlékony fallal bíró kamarát irtunk le, mégis magától érthető, hogy több ily kamarát is lehet alkalmazni, mely esetben a gép munkabírása fokozódik és holt pontja a gépnek nem lehet (1. a 11., 12. é3 13. ábrát). Ekkor a hajtórúd és forgattyú az 1. ábrán láthatótól eltérően is lehet szerkesztve, de ezek az eltérések csak szerkezetiek és a találmány lényegét nem érintik, miért azokat részletesebben le sem irjuk. A (27) tengelyen a (25) forgattyútöineg nyomatékainak kiegyenlítésére (64 65) ellensúlyok vannak alkalmazva, hasonló ellensúlyok alkalmazhatók a 11„ 12. és 13, ábrán látható kiviteli módozatnál is, melyet később irunk le. Ezek után a gép működési módja a következő : Mikor a (28) exczenter a (27) tengely körül a nyíl irányában forog, a (36 és 37) emelő karok a (29) exczentergyűrü és a (30) rúd hatása alatt a 6. ábrán látható helyzetből a 7. ábrán látható helyzetbe és innen a 8. ábrán látható helyzetbe jutnak, mialatt a bebocsájtó szelep elzáródik. Minthogy a (36) emelőkart a (39) csap a gépkerettel köti össze, a (40) emelőkar a (30) rúdhoz közeledni, illetőleg ettől távolodni fog és miután a (40) kar a (41) csappal mereven van összekötve, elforgásnak fog indulni, a forgása pedig annál lassúbb fog lenni, minél hegyesebb szöget képez a két (36 37) kar egymással. A 8. ábrán a kifuvató csap nyitva áll, a 9. ábrán pedig mindkét csap el van zárva. A leírt vezérmű igen nyugodtan és kényszermozgásszerűen működik, azonkívül az elmozdulás is minimális, körülbelül 6 mm., míg más vezérműveknél ez az elmozdulás körülbelül 52 mm., tehát a súrlódási ellenl állások aránylag igen csekélyek A csap forgó nyitásánál és záródásánál 90° -nál kisebb elfordulást végez. A kifúvató csap működése a bebocsájtó csapéval egyezik meg, avval a különbséggel, hogy a (47 és 48) emelőkarok épen az ellentétes módon működnek, mint (36 és 37) emelőkarok és hogy a (42) rúd csuklósan van a (29) exczentergyűrűvel összekötve. Az (53) csap a (38) csaptól mintegy 30° távolságban van, minek következtében a kifúvató csap később érkezik az útjának egyik vagy másik végpontjába, mint a bebocsájtó szelep, tehát némi utánsietéssel nyit és így csekély kompressziót idéz elő.