25661. lajstromszámú szabadalom • Eljárás magától nem erjedő a húskivonat ízéhez hasonló ízű élesztő kivonat előállítására
Megjeleni 1902. évi november lió 3-án. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 25661. szám. I V/e. OSZTÁLYEljárás magától nem erjedő, a húskivonat izéhez hasonló izü élesztőkivonat előállítására. OBRON SUPPENEXTRACT GESELLSCHAFT MIT BESCHRÁNKTER HAFTUNG CZÉG MÜNCHENBEN A szabadalom bejelentésének napja 1902 április hó 30-ika. Ismeretes, hogy az élesztő (sör-, szeszvagy borélesztő) rendkívül nagy tápláló értékű anyagokat tartalmaz és hogy az nitrogéntartalmú táplálóanyagok tekintetében a marhahúst is megközelíti. A nitrogéntartalmú táplálóanyagok egy része az élesztősejtek plaszmájában oldott, más része pedig ugyanott szilárd anyag alakjában van jelen. Ezen fehérjeszerű anyagok között olyanok is vannak, melyek íz tekintetében is igen közel állanak a húsnedvben lévő anyagokhoz és melyek oldataik bepárolásánál pecsenye- vagy húskivonat-szagot terjesztenek. A találmány tárgyát egy eljárás képezi, mely lehetővé teszi, hogy az élesztősejtek jóízű tápláló alkatrészeit kiválóan aromatikus húsleveshez hasonló ízű vízben oldható szörp- vagy vajszerű kivonat alakjában választhassuk le. Az eljárásnak mindenekelőtt az a czélja, hogy az élesztőből a jóízű kivonatot szolgáltató oldott vagy oldható anyagokat a kivonat jó ízét hátrányosan befolyásoló mesterséges emésztés nélkül, egyszerűen osmosis útján válasszuk le. Ezt az által érjük el, hogy az előzőleg kirostálással vagy czentrifugálással tisztított és szükség esetén l°/0 -os szénsavas ammóniákkal a keserű anyagoktól is elválasztott élesztőt igen száraz állapotban sajtoljuk. A szétmorzsolható, látszólag száraz élesztőt, melynek sejtjei azonban még mindig körülbelül 70—75°/o vizet tartalmaznak, ezután az élesztő súlyának legalább 5—10°/0 -át kitevő konyhasómennyiséggel bensően összekeverjük. mi csakhamar az élesztő elfolyósodását idézi elő, a mennyiben az élesztő sejtekből vizes fehérje oldat folyik ki, a sejtfalakon át pedig konyhasó jut a sejtekbe, mely az ezekben lerakódott tojásfehérjeanyagokat föloldja. Az eljárásnál használt nagy mennyiségű konyhasó nemcsak a kivonatolást teszi hathatósabbá, hanem az élesztőnek magától való megerjedését és az ennek következtében keletkező kellemetlen ízű anyagok képződését is meggátolja. Ezt a másodsorban említett czélt még biztosabban érjük el annak következtében, hogy a rövid idő (*/« óra) alatt elfolyósodó tömeget meleg (körülbelül 80° C. hőmérsékletű) vízzel elegyítjük, megszűrjük és azután 1—l1 /a órán át főzzük. Ezután a tömeget melegen kisajtoljuk és leszűrjük és a tiszta levet gőzzel fűtött be-
