25654. lajstromszámú szabadalom • Eljárás állati nyers bőrök cserzésére

— 3 -chromnitritet tartalmaz és a cserző folyadékot képezi. Ha azonban a fémeknek chloridjait, acetatjait, formiatjait vagy nitritjeit valamely alkálinitrittel alkalmazzuk, akkor csapadék nem keletkezik, hanem reakczió áll be, melynek folyományaként egy •fémnitritnek vizes oldata képződik. Chromtimsó segélyével a következőképen igen hatásos és olcsó cserző folyadékot állíthatunk elő: A chromtimsót pl. tíz rész vízben közönséges hőmérséknél oldjuk és ezen oldathoz nátriumnitritnek pl. tíz rész vízben közönséges hőmérséknél készített oldatát adjuk hozzá; az oldatokat akként készítjük, hogy egy molekula chromtimsóra hat molekula nátriumnitrit jusson. Ezen folyadékban csapadék egyáltalán nem képződik, hanem chromnitritet eredményező reakczió áll be. Habár a fölhozott példákban chromsókat alkalmaztunk, azért az eljárás nem szorítkozik csupán ezekre, a mennyiben az említett czélra a cserző tulajdonságokkal bíró többi fémeket is alkalmazhatjuk; úgyszintén nem szorítkozik az eljárás az alkáliák vagy földalkáliák specziális nitritjeire, hanem bármely alkalmas nitrit vagy salétromossav vagy oly nitrogénoxyd is alkalmazható, mely salétromossav képzésére alkalmas. Ép így nem szorítkozik az eljárás a cserző folyadékban lévő nitritnek a többi alkatrészekhez viszonyított bizonyos mennyiségére, az alkalmazandó víz bizonyos mennyiségére, mivel igen természetes, hogy a víz és nitrit mennyisége a cserzendő nyers bőrök természete, valamint az elérendő eredmények és az oldatnak kivánt erőssége és természete szerint változhatik. így pl. oly oldatokat is alkalmaztunk már, melyeknél a két ' só mindegyikét két rész vízben oldottuk föl. továbbá oly oldatokat is, melyeknél mindkét só kilenczvenkilencz rész vízben lett föloldva. Alkalmaztunk ezenkívül oly oldatokat is, melyek több nitritet tartalmaztak, mint a mennyi az előző példákban meg van adva, még pedig a megadott mennyiségnek Vio-ével többet. A tapasztalat azt mutatta, hogy a nitritek , (a mint azt b) alatt említettük) általában ' igen jól alkalmazhatók egy organikus cserző folyadékkal összeköttetésben és hogy azokat csak megfelelő konczentrácziójú vizes oldathoz kell adagolnunk, hogy a kivánt eredményt elérjük; ezen konczentráczió függ 1. az organikus cserző folyadék erősségétől és összetételétől, 2. a kezelendő nyers bőrök természetétől, 3. az elérendő specziális eredménytől. A helyett, hogy a nitriteket a cserző folyadékhoz adagolnók, lehet a nyers bőröket a cserző folyadékba való beáztatás előtt az alkalmazandó nitrit oldatával kezelni, a mikor is ezen oldat erőssége és az előkezelés időtartama, mint már föntebb említettük elérendő eredményekhez képest választandó. A nitriteket ezenkívül (mint c) alatt említettük) igen alkalmasak az előzőleg fémtartalmú folyadékokkal cserzett nyers bőröknek és oly nyers bőröknek utókezelésére, melyek már tanninnal kezeltettek. Ezen utókezelés a cserzett bőröknek nitritek vizes oldatába való bemártásában vagy ezen oldattal való megmunkálásában áll; a kezelés időtartama és az oldat konczentrácziója a kezelendő anyag természetétől és állapotától függ. Hogy (mint d) alatt említettük) a nitrit segélyével fémcserzésnek vagy organikus cserzésnek alávetett bőrökkel tanninvegyületeket (d) abszorbeáltassunk, a bőröket közvetlenül a nitritfürdő után vagy előzetes megmosás után a (sumachból, tölgykéregből stb. előállított) közönséges organikus cserző folyadékba mártjuk és megmunkáljuk. A megmunkálás vagy bemártás időtartama a cserző folyadék konczentrácziójától, a nyers bőrök természetétől és állapotától, valamint a kivánt különleges eredménytől függ. A fémnitrittel cserzett bőrt minden káros következmény nélkül azonnal a legerősebb konczentrácziójú organikus cserző folyadékba márthatjuk, míg a még nem cserzett nyers bőröket előbb gyenge és azután fokozatosan erősebb és erőse.bb oldatokkal kell kezelnünk. míg végül a legerősebb oldatban elkészülnek. A meszezésnek és csávázásnak mellőzése a bőr előállításánál jelentékeny költség és időmegtakarítással jár és mivel