25654. lajstromszámú szabadalom • Eljárás állati nyers bőrök cserzésére

- 4 -az ily előkezelések a bőrt megtámadják és gyöngítik, az ezen előkezelések nélkül cserzett bőr sokkal erősebb és jobb szemcséjű. A bőrök szőrtelenítése vagy a cserzés előtt, vagy ez után foganatosítható, míg más eljárásoknál ezen munkát mindig a cserzés előtt kellett végeznünk. A csávázás és meszezés mellőzésének lehetősége azon alapszik, hogy salétromos sav és vegyületei a természetes állapotú nyers bőranyag és az ebben tartalmazott (a közönséges cserzési eljárásoknál az említett előkezelések által eltávolítandó) zsírokhoz és más alkatrészekhez vonzást tanúsít, úgy hogy a salétromos savas vegyületeket tartalmazó folyadékok nem tartatnak vissza, hanem ellenkezőleg a bőrökön áthatnak. A jelen találmány szerint nedves állapotban előállított bőr likacsossága az össze nem zsugorodásnak a következménye és a salétromos savas vegyületek által előidézett duzzasztás által okoztatik. Ebből megmagyarázható az is, miért neutralizálhatók a bőrök oly könnyen és miért abszorbeálják azok a növényi tanninanyagokat és az összes többi a bőrökbe beitatandó anyagokat oly könnyen. Ha valamely chromsót, pl. chromszulfátot vagy chromtimsót vízben föloldunk és azt egy molekulára hat molekula maró nátronnal vagy három molekula alkálikarbonáttal (pl. szódával vagy nátriumkarbonáttal) fölbontjuk, akkor az egyik esetben chromoxyd, a másik esetben chromkarbonát válik ki, melyet a nyers bőrök jelenlétébeu szuszpendálva tarthatunk, ha csak kevés mennyiségű savat (pl. kénsavat, salétromos savat, salétromsavat, sósavat stb.) adunk a folyadékhoz ; az ekként nyert folyadék ekkor igen erős és gyors hatású. Hasonló eredményekhez jutunk, ha sav helyett oxyddal és karbonáttal szemben savas reakcziót tanúsító sót (pl. rézszulfátot, aluminiumszulfátot, zinkszulfátot stb.) alkalmazunk; ezen esetben azonban vegyes cserzés jön létre, mely az alkalmazott só fémje, a szuszpendáit hydroxyd vagy karbonát által okoztatik. Az oldatban lévő sav a fémet vagy fémeket a nyers bőrre átvivő közeg gyanánt szolgál, a bőrtől a cserző folyadékba jut vissza, hogy több fémet vegyen föl, azután ismét a bőrre jut, ettől ismét vissza a folyadékba és i. t. A folyadékban lévő sav csak kis része azon mennyiségnek, mely a leginkább bázikus sóban jelen volna és ennek következtében az aciditás az eddig alkalmazott oldatokhoz képest majdnem nulla. Ha maga a sav vagy a só helyett valamely alkálinitritet (pl. nátriumnitritet) és valamely savat (pl. eczetsavat) adunk azon folyadékhoz, mely a hydroxydot és a karbonátot tartalmazza, akkor a fémnitritoldatok természetével bíró cserző folyadékot kapunk, mely azonban erősebb hatású és gyorsabb áthatóképességgel bír, a mikor is tekintetbe kell vennünk, hogy az említett zavaros oldatok erősebben és gyorsabban hatnak, mint a tiszta oldatok vagy oly oldatok, melyekben nincs hatásos csapadék szuszpendálva. A cserző fémnitrit folyadékok igen alkalmasak szőrmeárúkra szánt nyers bőrök cserzésére; az ily folyadékkal cserzett bőiigen erős, e mellett lágy; a festésnél nagy hőmérséknek vethető alá, a cserzésnél és festésnél pedig nem zsugorodik össze. «Szőrtelenítés» alatt leírásunkban azon műveletet értjük, mely a gyapjú, szőrök stb. eltávolítását czélozza. «Meszezés» alatt leírásunkban általában az alkálikus kezelést értjük, melynek a bőröket alávetjük, hogy azokat a gyapjún és szőrön kívül más anyagoktól megszabadítsuk, tekintet nélkül magára azon alkálira vagy földalkálira, mely az ezen czélra alkalmazott vegyület alapanyagát képezi. «Csávázás» alatt leírásunkban tekintet nélkül az alkalmazott vegyületek természetére vagy összetételére, általában azon műveletet értjük, melynek a lágy bőrök elő- « állítására szánt nyers bőröket a meszezés után alávetjük oly czélból, hogy bizonyos anyagokat, melyek az említett kezelések után a bőrökben még megmaradtak, neutralizáljuk, eltávolítsuk vagy javítsuk. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás állati nyers bőrök cserzésére, jellemezve fémnitritek, alkálinitritek vagy