25641. lajstromszámú szabadalom • Eljárás zsíros kopállakkok előállítására

Megjelent, 11H)2. évi október lió 28-án. MAGY.. gj KIR. SZABADALMI jBs HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 25641. szám. xi/g. OSZTÁLY. Eljárás zsíros kopállakkok előállítására. TÉDESCO ALOIS LOUIS GYÁRVEZETŐ PÁRISBAN. A szabadulom bejelentésének napja 1902 április hó 8-ika. Zsíros gyantalakkok előállításánál a használatba kerülő, s általánosan kopáloknak nevezett gyantákat olvasztani szokták. A kopáloknak lenolajban és terpentinben való majdnem teljes oldhatatlansága elengedhetetlenné teszi ezen olvasztást. A végből, hogy a kopálok oldhatókká váljanak, szükséges őket, a szerint, a mint lágy, félkemény vagy kemény minőségű anyagról van szó, rövidebb vagy hosszabb időn ke resztül, kisebb vagy nagyobb magasságú hőfoknak kitenni. Minél hosszabb ideig hevíttetnek a kopálok, annál alkalmasabbak lesznek az olajokkal való elegyedésre. Ezideig a kopálokat leginkább nyilt edényekben (köpükben, katlanokban) vagy közönséges pároló készülékekben olvasztották. Olvasztás közben folyvást szállnak el illó termékek — a kopálolajok — a mi a földolgozás alá kerülő kopálnak 25 és 40°/0 között ingadozó, gyakran még jóval magasabbra emelkedő súlyveszteségét okozza. Mivel a gyanták mindenkor idegen anyagokkal (levelekkel s faszilánkokkal) vannak tisztátlanítva, melyek leggondosabb kiszedegetés daczára sem távolíthatók el teljesen, ezen organikus anyagoknak elszenesedése folytán a végtermékeknek, vagyis a lakkok- 1 nak barnára, sőt feketére való festése következik be. Az ismeretes eljárásoknál a gyáros két baj között választhat; vagy mérsékli a hevítést és nem éri el a hőfokot, a mely az olajokkal való összekeveredhetésre legalkalmasabb, vagy pedig a további tartós hevítés következményeként beálló hátránnyal, a sötétre való színeződéssel kell számolnia. Jelen találmány a kopáloknak oly módon való olvasztását czélozza, a melynél a mindeddig jelentkezett és fönt leírt hátrányok elesnek. A kopálok, melyek chemiai vonatkozásukban kondenzált terpének (terebenthének) hő'oehatás alatt depolymerisatiót vagy decondensatiót szenvednek el, a mi őket egyszerűbb terpénekre visszavezeti, melyek között közönséges terebenthének és diterpének könnyen észlelhetők. Kitűnt azonban, hogy ha a kopáloknak olvasztását bizonyos mennyiségű nem kondenzált saját összetételükből keletkezett terpének jelenlétében végezzük, akkor a depolymerizáczió sokkal könnyebben, gyorsabban, különösen pedig jóval csekélyebb hőfokok mellett megyen végbe, úgy hogy sokkal kevésbé színezett olvasztási termékek érhe-1 tők el.