25619. lajstromszámú szabadalom • Nyomóközeggel hajtott forgógép

3 — A nyílások ilyen elrendezése folytán a gőz a dugattyúra fordulatának legelső szaka­szában hat és ezzel együtt teljes bizton­sággal meg van akadályozva a gőznek a két fogaskerék között való elillanása és csak olyan kis tér töltendő meg gőzzel, a milyen szükséges. A dugattyú fordulatának azt a periódu­sát. mely alatt gőz lép a hengerbe, a nyí­lásoknak méretei és a szelep játéka szabja meg, mely utóbbi maga részéről valamely tetszőleges ismert és kipróbált szerkezetű lendkerék regulátorral szabályozható. Az 1., 2. és 3. ábrákban egy ilyen regulátor van föltiintetve és be van mutatva annak a gép­pel, valamint ennek szelepével való össze­köttetési módja. Ezen ábrákon (L) a lend­kerék, mely a (D) tengelyen van megerő­sítve, (M) pedig egy rhombusalakú tömb mely egyik végével az (L) lendkerék hom­loklapjához van forgathatóan erősítve, kö­zepén vagy ennek közelében pedig hosszúkás (e) nyílással bír, melyen a (D) tengely ke­resztül megy és mely lehetővé teszi, hogy a tömb csapja körül és a tengelyhez viszo­nyítva elmozdulhasson. (N) emeltyű, mely valamely két vége közé eső pontján az (L) lendkerék homloklapjához van forgathatóan erősítve és egyik végén az (0) súlyt hordja, másik vége pedig a (P) csukló révén az (M) tömb szabad, illetve lengő végéhez van erősítve. Az (N) emeltyűnek súllyal megterhelt vége a (G) lapos vas és az (R) csukló útján a könyökalakú (S) lemezrúgó egyik végével áll összeköttetésben, mely az (L) lendkerék­hez erősített (T) csap körül foroghat. Az (S) rúgó rövidebb karja át van fúrva, úgy hogy az (U) csavar mehet rajta keresztül, mely az (L) lendkerék koszorújába van erősítve és a rövid rúgókar mindkét olda­lán (f) csavaranyákkal és (g) rögzítő csavar­anyákkal van ellátva. A csavaranyák be­állítása útján módosítható az (S) rugónak az (N) emeltyűre és ezzel az (M) tömbre gyakorolt húzása, mely ez utóbbit az 1. áb­rán foltiintetett helyzetbe törekszik hozni és abban megtartani. Az (VI) tömb oldallapján megerősítve vagy ezen formálva van a köralakú (V) korong, illetve agy. mely az (M) tömb minden állá­sában kissé exczentrikus a (D) tengely mértani tengelyéhez, de exczentriczitása változik az (M) tömb különböző beállításá­hoz képest. Látható, hogy midőn a lend­kerék forog, czentrifugális erő jő létre, mely arra törekszik, hogy az (0) súlyt kifelé mozgassa, az (N) emeltyűt csapja körül lengésbe hozza, ez által a (P) csukló révén az (M) tömböt jobbra mozgassa, a mint az az 1. ábrából látható, és ily módon a (V) exczentert a (D) tengely geometriai tenge­lyével való egybeeséséhez közelebb hozza. Amint az exczentriezitás csökken, az ex­czenter menete megfelelően kisebbedik, vagy más szóval azon kör átmérője, melyet a (V) exczenterkorong kerületének az a pontja ír le, mely legtávolabb fekszik a (D) tengely geometriai tengelyétől, kisebb lesz. A (V) exczenterkorong ismert szerke­zetű (W) karimával van körülvéve, mely (X) rúd révén az (Y) forgattyúkarral áll összeköttetésben, mely a (K) csőalakú sze­lep egyik végére, illetve egy azon alakított vagy ahhoz erősített orsóra van erősítve és ezzel közös geometriai tengellyel bír, mely orsó a henger homlokfalában elrendezett tömítőszelenczén megy keresztül, mint a 10. ábrán látható. A leírásból kitűnik, hogy a mint a lend­kerék és a (D) tengely sebessége növek­szik, az (0) súlyban létrejövő czentrifugális erő nagyobbodik és egy bizonyos sebesség elérése után, melyre a részek előzőleg be lettek állítva, ez a czetrifugális erő legyőzi az (S) rúgó ellenállását, az (N) emeltyűt csapja körül elmozdítja és az (M) exczenter­tömböt csapja körül oly irányban lendíti ki, hogy az exczenter menete kisebbedik és következésképen a (K) szelep mozgásának, illetve lengésének mértéke csökken. Minthogy a (K) szelep (a, c) nyílásai csak az exczenter teljes, illetve legnagyobb me­neténél eshetnek egybe a (d) nyílásokkal, ebből következik, hogy a mikor menete az ismertetett módon csökken, a nyílások csak részben válnak szabaddá, és hogy a (D) tengely körülforgásának csak egy kisebb

Next

/
Oldalképek
Tartalom