25619. lajstromszámú szabadalom • Nyomóközeggel hajtott forgógép

henger, illetve a gőzkamra kerületét, mint az 1., 4. és 7. ábrákból kitűnik. (D) a gép főtengelye, mely vízszintesen a gőzkamra és a hengerek tengelyében fekszik, (E) egy hasonlóképen vízszintes tengely, mely a kisebb kamrákon, illetve másodrendű hengereken megy keresztül, mint az 1., 4., 7. és 9. ábrákból kitűnik. Mindkét tengely a hengerfödelekben elrendezett alkalmas csapágyakban nyugszik. A (D) tengelyre az (P F) fogaskerekek vannak fölékelve, vagy más módon megerősítve és pedig egy-egy fogaskerék minden (B) főgőzhengerben. Ezen fogaskerekek olyan szélesek, hogy a hengereket szélességükben egészen kitöltik, de átmérőjük lényegesen kisebb a hengerek átmérőjénél. (G, G) hasonló fogaskerekek, melyek az (E) tengelyre vannak fölékelve, vagy más módon megerősítve, és melyeknek méretei olyanok, hogy a (C, C) másodrendű hengereket nemcsak hosszukban, hanem átmérőik irányában is teljesen kitöltik. Az (P, F) fogaskerekek a (G, G) fogaskerekekbe kapaszkodnak, mi legjobban a 4. és 7. ábrá• kon látható. Az (F F) fogaskerekek mindegyike egy (H) dugattyúval van ellatva, mely egy na gyobb méretű fog alakjával bír és a fogaskerék kerületétől a henger, illetve a gőztér belső faláig ér, mint a 4. ábrából látható. Mindegyik (G) fogaskerék egy (I) kimetszéssel van ellátva, mely a vele együtt működő (F) fogaskerék (H) dugattyújának fölvételére szolgál. Úgy a dugattyú, mint kivágás czélszerűen félköralakúak oly czélból, hogy a dugattyú könnyű belépése, mozgása és kilépése biztosítva legyen és a dugattyú az együttműködés ideje alatt a kimetszést, a mennyire lehetséges kitöltse. Az (F ós G) fogaskerekek fogai a (H) dugattyút és az (I) kimetszést beleszámítva, a mennyiben ezek működésük szempontjából nagyobb fogaknak tekintendők, a fogaskerekeknek és tengelyeknek egyidejű és egyforma mozgását idézik elő, ha azok egyikét vagy másikát forgatjuk. A (G, G) fogaskerekek oly módon vannak kamráikban elhelyezve, illetve bezárva, hogy megakadályozzák a gőznek mellettük való kiáramlását, míg a szomszédos (F és G) fogaskerekek egybekapaszkodó fogai akképen működnek, hogy a kerekek kerületei között gőz ki nem léphet. Mindegyik gőzhenger el van látva továbbá a körkeresztmetszetű (J) szelepházzal, melynek tengelye czélszerűen párhuzamos a (D és E) tengelyekkel. A (J) szelepkamrában és a megfelelő gőzkamrán keresztben végignyúlva a (K) lengő szelep van elrendezve, mely a rajz szerint csőalakú és kerületén három (a, b és c) nyílása van. Ezen nyílások elseje a szelep hosszának azon részén van, mely az egyik (B) gőzhenger szélességének felel meg, a harmadik a második gőzhengerrel szemben van, a közbenső nyílás pedig az (A) gőzkamrával szemben van alkalmazva, mint a 10. ábrán látható. A szelep hosszának középrésze egészen szabadon fekszik az (A) gőzkamrában, honnan a gőz bármikor a (b) nyíláson át beléphet a (K) szelep belsejébe, de a gőz innét csák akkor juthat az egyik vagy másik gőzhengerbe, a mikor az (a), illetve (c) nyílások részben vagy teljesen egybeesnek a két (d) bevezető nyílás egyikével vagy másikával, melyek a (J) szelepkamrát a megfelelő (B) gőzhenger belsejével kötik össze (4. ábra). Az (a és c) nyílások a szelep tengelye körül különböző szögtávolságban vannak elrendezve. Minthogy a (d) nyílások egy vonalban fekszenek, az (a és c) nyílások csak különböző időben, illetőleg váltakozva eshethek egybe a (d d) nyílásokkal, miután a (d) nyílás az (a, c) nyílások közötti felület közepén fekszik, mikor a szelep középhelyzetében, illetve menetének középállásában van. A fJ) szelepház és ennek (d. d) nyílásai akképen vannak az (F, G) fogaskerekekhez és a (H) dugattyúhoz viszonyítva elrendezve, hogy a dugattyú és a (G) fogaskerék között gőzt bocsájt ki, miután a dugattyú teljesen kilépett az (I) kimetszésből és miután a fogaskerekek fogai ismét egymásba kapaszkodnak, mint a 4 ábrán látható.