25619. lajstromszámú szabadalom • Nyomóközeggel hajtott forgógép

Megjelent 1902. évi október lió 27-én. MAGY. KIR SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 25619. szám. V/d/l. OSZTÁLY. Nyomóközeggel hajtott forgó gép. MC. MILLAN JOHN LOUDON SZERKESZTŐ MÉRNÖK ILIONBAN (NEW-YORK ÁLLAM É. A. E. A.). A szabadalom bejelentésének napja 1902 április hó 22-ike. Jelen találmány nyomóközeggel hajtott forgó gépekre vonatkozik és több jellemző sajátságot — kombinácziót és részletet — foglal magába, melyeknek segítségével aránylag csekély költséggel egy kompSndiozus, aránylag nagy hatásfokkal dolgozó, egyszerű és tartós szerkezetű gépet állíthatunk elő, melynek méretei nagy mértékben változhatnak a nélkül, hogy a modelleket lényegesen vagy egyáltalában módosítani kellene. A mellékelt rajzokon az 1. ábra a gép elölnézete a lendkerék oldaláról nézve. A lendkerék részben el van törve, hogy a szabályozó készülék- és az alatta lévő részek láthatók legyenek; a 2. és 3. ábra a szabályozó némely részeinek oldal-, illetve elölnézete; a 4. ábra az egyik henger belsejét mutatja nézetben a dugattyúval és a forgó fogaskerékkel, melyen a szelepház és a szelep részben metszetben van föltiintetve; az 5. ábra a dugattyúnak és tömítésének perspektivikus nézete; a 6. ábra a gép oldalnézete, mely az egyik hengert és a gőzkamra egy részét metszetben tünteti föl az 1. ábra a a vonala szerint. A másik henger nézetben van megrajzolva; a 7. ábra a gép elölnézete eltávolított lendkerékkel és átmetszett tengellyel; a 8. ábra az egyik henger metszete a 7. ábra y—y vonala szerint; a 9. ábra függélyes metszet a 6. ábra x—x vonala szerint; a 10. ábra hosszmetszet a szelepházon és a szelepen át a 9. ábra z—z vonala szerint. Bemutatott alakjában a gép két dugattyúhengerrel és egy ezek között fekvő gőzkamrával bír. De megjegyzendő, hogy egyetlen hengert, vagy pedig a hengerek egy sorozatát is alkalmazhatjuk, melyek a gőzkamrákkal váltakozva vannak elrendezve és hogy ezen utóbbi szerkezet alkalmazásával a gép munkaképességét igen tág határok között tetszőlegesen módosíthatjuk. Egy hengerpárnak a közöttük elhelyezett gőzkamrával való ismertetése a találmány különféle jellegzetes tulajdonságainak megértésére teljesen elegendő. A rajzokra áttérve, (A) a rendesen hengeralakú gőzkamra, mely egy alaplemezen nyugszik, (B, B) pedig két gőzhenger, melyek ugyanazzal az alakkal bírnak, mint a gőzkamrák. Mindegyik főhenger, valamint az (A) gőzkamra is, egy-egy másodrendű kisebb átmérőjű hengeralakú (C) kamrával van ellátva, melynek kerülete metszi a fő-