25607. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés hullámos tűzszekrények és lángcsövek előállítására

juk, még pedig az által, hogy a (28) henger mellső végébe nyomás alatt álló vizet vezetünk be. A hengeres formaszekrény két (1 la) részét a (3) dugattyúk segélyével egymáshoz közelítjük és egymással összekötjük, amennyiben a (9) csapokat a (20) hasítékokba fektetjük és a (18) rudakat működtetjük. A (39) sarú toldata ekkor a (21) mag végén lévő üregbe lép és a (43) dugattyú, mely a hengeres (37) magba nyúlik, annak következtében, hogy a hengerbe nyomás alatt álló vizet bocsájtunk, az (A) cső sima végébe szoríttatik, míg a dugattyú karimás (42) feje a (44) karmantyú végére nem szorúl. Ekkor a (36) gyűrűket még közök választják el egymástól, a többi rész pedig a rajzon ábrázolt helyzetben van. Ha már most még több nyomás alatt álló vizet vezetünk a (43) dugattyúhoz tartozó hengerbe, a (37) mag és (44) karmantyú és az (A) csőnek ezek között lévő sima része is előre tolódik. Ennek következtében a (44) karmantyú a szomszédos (36) gyűrű végével érintkezésbe jön és ez előre tolódik, míg az a következő gyűrűvel nem érintkezik és így tovább, úgy hogy a gyűrűk végűi is egy zárt formát alkotnak. A (37) mag a (35) gyűrűket ugyancsak eltolja egymásután, ezek eredetileg egymástól bizonyos távolságban vannak a (21) magon fölhúzva és az (A) csövet azalatt, míg annak két végére nyomás hat, belülről támasztják meg, az (A) cső sima végét a (34) karmantyú támasztja meg, mely meggátolja, hogy a cső eme része a nyomás hatása alatt deformálódjék. A (34) karmantyút belső és külső gyűrűszeletekből állíthatjuk össze, a karmantyú klilső vége akként van alakítva, hogy az a (22) konzolra feküdjék és az (A) cső sima végét megtámassza, egyidejűleg lehetővé tegye, hogy a belső rész és a (36) gyűrű annak belsejében csúszhassék, amint a (43) dugattyú a (28) hengerben uralkodó nyomást legyőzi. Mikor a (36) gyűrűk egymásra fekszenek, az (A) csövön a hengerelés által létesített hullámok oldalfalaira nyomást gyakorolnak és a hullámokat egymáshoz mindaddig közelítík, míg a gyűrűk egymásba nem ütköznek; ekkor a munka be van fejezve és a cső falának ugyanaz az alakja, ami a több gyűrűszeletből összeállított forma üregének alakja. A 13. ábrán metszetben két szomszédos gyűrű ama helyzete látható, melyet azok az előtt foglalnak el, mielőtt azok végeire nyomás hatna, a 14. ábra hasonló metszet, melyen az látható, hogy minő módon fekszik a két gyűrű szomszédos fölülete egymásra, mikor a nyomás hatása alatt a henger alakozása befejeződött. Ha a (21) magot, a (43) dugattyút és az (1 la) formaszekrény két részét visszahúztuk és a (36) gyűrűk, valamint a (34 44) karmantyúk fölső felét leemeltük, a kész tűzszekrényt a formából eltávolíthatjuk. Magától érthető, hogy a sima csőnek, mely a. leírt eljárás szerint hullámos csővé alakítandó át, hosszabbnak kell lennie, mint az oly csőnek, melyből a régebb eljárás szerint alakítunk hullámos csövet; minél élesebbek a cső hullámai, annál nagyobb fog ez a hosszúságkülönbség lenni. Az 5. és 6. ábrán az (1 la) formaszekrény a (2) alaplemezre van szerelve, úgy hogy mikor az zárva van, tengelye függélyes, a (21) mag és a (43) dugattyú konczentrikusan a formaszekrény alatt van elrendezve és az utóbbi a mag betolására és a kellő nyomásnak az (A) csőre való átvitelére szolgál. A mag visszahúzását az (53) dugattyú végezi. A magnak végén egy karimája van, mely a (43) dugattyú karimás fejére fekszik és a (33 35) gyűrűket és (37) magot támasztja meg, mely utóbbi ennél az elrendezésnél az (A) cső végén és a (43) dugattyútól legtávolabb fekszik és az (1 la) formaszekrény zárása előtt állítandó be az (A) csőben. A (36) gyűrűk és (34 és 44) karmantyúk két-két felét ennél a szerkezetnél a formaszekrény elzárása előtt helyezzük el annak két felében és az (l la) részekben kiképezett (36) hornyokba, illő (55) csapok által rögzíttetnek abban Ennek következtében a (36) gyűrűk és (34, 44) karmantyúk viszonylagos elmozdulásai lehetségesek. Mindegyik gyűrűnek (57)