25600. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés a láng hőmérsékletének, terjedelmének és égéstartamának szabályozására égető készülékekben

kező láng rövid és kis terjedelmű, mely 1 nem képes a mészkőhalmaz egész keresztmetszetét kitölteni s azt egyenletesen átégetni, hanem inkább a kemencze falai mentén húzódik fölfelé, a hol a léghuzam legerősebb s a mész szélső rétegeit rohamosabban égeti ki, mint a középsőket. A tűzhelyen áthaladó tiszta légáram mesterséges gyorsítása még intenzivebbé teszi az elégést s a hőegységek fölszabadulását még inkább sietteti, úgy hogy ezen utóbbi segédeszköz alkalmazása sehol sem vált be a nélkül, hogy a túlságos hőfejlődéssel járó bajok ne szaporodtak volna. Jelen találmány szerint kőszén alkalmaztatik tüzelőszer gyanánt, azonban a mész túlégetése nem következik be s a kőszénfogyasztás, teljes kihasználása folytán csekélyebb mérvű. Föltéve, hogy a tűzhely a mészégető téren kiviil foglal helyet, a tűzhöz levegőnek és oly gáznemű testnek keverékét vezetjük, mely maga nem ég s az égést sem táplálja, miközben ezen gázáram sebességét valamely alkalmas módon mesterségesen gyorsítjuk, pl. a szórórosták szélkerekéhez hasonló szerkezeit segélyével. A gáznemű test magából a mészkemenczéből szerezhető, melyben a mész pörkölése és a szén elégése következtében gázok képződnek. A mészkő hevítésénél széndioxid vagy szénsav (C02), míg a szén elégésénél szabad nitrogén és szintén széndioxid keletkezik, mely gázok egyike sem ég s az égést sem táplálja. Ezen gázok a levegőnek úgyszólván hígítására s tovaszállítására szolgálnak. Ezen gázáram mesterségesen gyorsíttatik, s midőn a rostélyra rakott széntömegen áthalad, elegendő mértékben föntartja a szén elégését, úgy hogy abból gyorsan és kellő mennyiségben fejlődjenek a tűzgázok. Azonban a levegőnek a kemenczegázok által való fölhígítása, valamint a gázáram gyors haladása következtében az elégés a tűzfészekben nem tökéletes s a tűzgázok egj tetemes része a kemenczébe fölszáll, hol még ezen izzó gázokhoz levegő vezethető, mety a tűzgázok elégését teljessé teszi, s ez által a lehető legnagyobb mérvű hőképződést idézi elő. Ezen végső hőfejlődés a mészkőhalmaz belsejében megy végbe, még pedig jóval nagyobb kiterjedésben, mint ha a tüzelés csak tiszta levegővel történjék; más szavakkal, a tüzelőszer ott fejleszt hőt, a hol szükséges s a hol az közvetlenül a mész égetésére fordítható s a kemencze falainak haszontalan túlhevítése valamint a mésznek a kemencze torkolatánál való túlégetése nem következik be, minélfogva ezen eljárás tetemes szénmegtakarítással is jár. A mellékelt rajzlapon a találmánybeli eljárás foganatosítására szolgáló berendezés egy mészkemencze alakjában van föltüntetve és pedig az 1. ábrán hosszmetszetben, a 2. ábrán keresztmetszetben az 1. ábra A—A vonala szerint. Az égetendő vagy pörkölendő anyag a kemencze (1) égető terében foglal helyet, mely tölül a szabad levegővel közeledő nyílással, alul pedig (2) hűtőkamrával van ellátva. Az összetört mészkő vagy más égetendő anyag az (1) tér fölső végénél vezettetik be s a kiégetett mész időről-időre a (2) kamarába jön. A (3) tűzhely, melyből több is rendezhető el, az (1) térrel a (4) nyíláson át közeledik s (5) tűzhiddal. (6) rostéllyal s ez alatt (7) hamugödörrel van ellátva. A tűzfészek és hamúgödör (8) í 11. (9) nyílásai megfelelő ajtókkal zárhatók el. A (10) csővezeték fölső vége az (t) tér fölső szakaszába nyílik s alsó vége egy közbeiktatott (12) ventilátoron át a (7) hamugödörrel áll összeköttetésben. A (10) csőnek a (12) ventilátor fölött levő (13) szakasza a (12) ventilátor szívócsövét képezi, míg az alsó (11) csőszakasz a ventilátor bevezető, vagy szállító csöve, mely egy (20) tolóka vagy szele]) segélyével szabályozható. A ventilátor azonkívül egy (19) segédkibocsátó nyílással vagy egy ott elrendezett szállító csővel is bír, melyben a (21) szabályozó szelep vagy tolóka van elrendezve, melyen keresztül a tűzgázok egy része elvezethető, a nélkül, hogy a tűzhelyen kellene áthaladniok. A (13) szívócső a (22) helyen a (23) szeleppel elzárható