25600. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés a láng hőmérsékletének, terjedelmének és égéstartamának szabályozására égető készülékekben

légbebocsátó njílással bír. Ezen szelep be­állítása által a levegőnek és a kemencze­gázoknak keverése a kivánt arányban esz­közölhető. Az (5) tüzpart (24) csővezetékkel van ellátva, melynek (25) nyílásai a part fölső lapja mentén vannak elrendezve, s a (26) csővezeték segélyével egy (27) segéd ven­tilátorral állnak összeköttetésben, melynek fúvó hatását a csővezetékben elrendezett (28) szelep szabályozza. Ily módon pontosan szabályozható légáram vezettetik a (3) tűz­fészekből fejlődő tűzgázokhoz, mialatt ez utóbbiak a mészkőhalmazhoz áramlanak, hogy a tűzgázok elégése a mészkőhalmaz belsejében tökéletessé tétessék. A kemencze működése alatt a hamuakna (9) nyílását födő ajtó zárva van, úgy hogy a rostélyon nyugvó tűzelőszeren erős lég­áram vonul át, s a tüzeléshez szükséges összes levegő a (10) csövön át vezettetik be. A (12) ventilátor olyan sebességgel forog, hogy az általa hajtott légáram gyorsasága a természetes légáramlat sebességét tete­mesen fölülmúlja, minek következtében a tűzhelyen keletkező láng és gázok nagy erővel hajtatnak az (1) térbe. Ennélfogva a hevítő gázok a mészkőtömeg közvetlen bel­sejébe nyomulnak, a mi természetes lég­áram segélyével nem volna elérhető. E mel­lett az elégés is jóval nagyobb kiterjedés­ben megy végbe, s a kemencze még sem hevül annyira föl, mint közönséges légáram esetén. A (12) ventilátorral hajtott légáramot hígító kemencze-gázok hatása abban áll, hogy az oxigént és a tűzhelyen fejlődő éghető gá­zokat megritkítják, úgy hogy azoknak egye­sülése megnehezíttetik. Az egyesülés ugyan megtörténik, s az elégés is végbemegy, mielőtt a kemencze fölső végét elérnék, azonban csak késleltetve, mely körülmény az elégés hatását tetemesen fokozza, s a hígított légárain a láng terjedelmét nagy mértékben növeli. A mészkőhalmaz belse­jében a higító gázok az elégés hőjét mint­egy elnyelik, és úgy szállítják tova s ezen hőt egyenletesen osztják el az egész tömeg­ben s az elégés hőmérsékét csökkentik. A szénkemenczében a mésztömeg a pör­kölés zónájában izzó állapotba jött s elég magas hőmérséklettel bír, hogy a levegő és a tűzgázok keveréke lángra lobbanjon. Könnyen belátható, hogy ezen körülmény igen előnyös a tökéletes elégésre nézve s a lángnak a tűzfészektől azaz a tűzgázok forrásától nagy távolságban való keletkezése a pörkölés szempontjából igen kedvező. A mi a levegőnek és az égést nem táp­láló gáznak keverési arányát illeti, körül­belül három térfogat levegőre egy térfogat gáz veendő, azonban ezen arány a körül­mények szerint módosulhat. SZABADALMI IGÉNVEK. 1. Eljárás és berendezés a láng hőmérséké­nek. terjedelmének és égéstartamának szabályozására égető készülékekben, jel­lemezve az által, hogy az égetést esz­közlő közeg a tűzelőszernek oly módon való elégetése által állíttatik elő, hogy a tüzelőszerhez levegőnek és oly gázok­nak keveréke vezettetik, melyek maguk nem égnek és az égést sem táplálják, a hol ezen gázkeverék áramlásának sebessége mesterségesen gyorsíttatik. mi­közben az égetést eszközlő közeg az izzásban levő égetendő anyag fölhalmo­zott hője által gyujtatik ki. 2. Az 1. igényponttal védett eljárásnak mészégetésnél való alkalmazása, jelle­mezve az által, hogy az összetört mész­kőtömeghez a külső tűzhelyen keresztül az 1. igénypontban jellemzett gázkeve­rék gyorsított árama vezettetik, mely gázáramnak a levegőn kívüli alkotó ré­szeit magából az égetendő mészkőből fejlődő gázok alkotják, a hol az égetést eszközlő közeghez még levegő is vezet­hető, hogy ezen közeg elégése a mész­kőhalmaz belsejében tökéletesen menjen végbe. 3. A 2. igénypontban védett eljárás foga­natosítására szolgáló berendezés, jelle­mezve az egy vagy több tűzhellyel kap­csolatban álló égető tér, valamint a tűz­helyek és az égető tér között összeköt­tetést létesítő csővezetékek által, melyek

Next

/
Oldalképek
Tartalom