25569. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és égetőkemencze agyag és egyéb tárgyak illetve anyagok égetésére

gyűjtjük össze, a honnan az kellően szabályzóit mennyiségben részben az égető kamrában fönnálló égéshez, részben a szárító és előmelegítő kamrákhoz vezettetik. A találmány továbbá oly kiegészítő módszereket és berendezéseket tartalmaz, melyek a fönt vázolt általános eljárás megvalósítására szolgálnak. A jelen eljárás értelmében az előmelegített levegőnek az égető kamrába való bevezetéséről akként van gondoskodva, hogy ezen levegő úgy mennyiség, mint hőfok tekintetében pontosan szabályozható, úgy hogy az égés számára lehetőleg csekély légfölösleget érhetünk el, miáltal az égéstermékek túlságos lehűlését meggátolhatjuk, míg másrészt a bevezetett levegő hőmérsékletének szabályozása által az égés hőmérsékletét is tetszőlegesen szabályozhatjuk. A létező folytonos működésű kemenczék- j nél a légfölösleg folytán az égéstermékek- -ben mindig szabad oxygén van jelen, minek következtében az árúkat csakis oxydáló lángban lehet égetni; ennek az a következménye, hogy oly árúknál, melyeknél a máz szine a jelenlévő fémoxydok minőségétől és oxydáczió-fokától van függővé téve, nem érhetünk el oly élénk színeket, mint az kívánatos volna. A jelen találmány szerint ellenben a tüzeléshez kerülő levegő mennyiségének szabályozható volta következtében a láng jellegét a szükséghez képest oxydáló, közönbös, vagy redukáló hatásúvá szabályozhatjuk, a redukáló láng alkalmazása által pedig az agyagárúk szinét oly élénkké tehetjük, mint az a jelen lévő vegyületek mellett egyáltalán lehetséges. Látható tehát, hogy a jelen eljárással: a) az égés intenzitását a bevezetett levegő hőmérsékletével szabályozhatjuk; b) a láng jellegét szabályozhatjuk a légmennyiségnek a tüzelőanyag mennyiségéhez való viszonyának változtatásával és c) a fejlesztett hőmennyiséget a levegő ós a tüzelőanyag mennyiségének változta- I tásával szabályozhatjuk. A tüzelésre és szárításra szolgáló levegőnek regeneratív úton való előmelegíté- j sén kívül egyszersmind a tüzelőgázt is előmelegíthetjük, és pedig akár regeneratív úton, akár közvetlenül a gáz egy részének előzetes elégetése által, miáltal az égetés alatt lévő kamrában rendkívül magas hőmérsékleteket érhetünk el. A találmány második része az égetés módjára vonatkozik és abban áll, hogy a találmány első része értelmében szabályzott légmennyiség fölhasználása mellett az égési hőmérsékletet az egy kamrában végbemenő égetés folyamán addig emeljük, míg annak tartalma a legjobb hatás elérésére szükséges hőmérsékletet el nem érte. Ez által az árúk hőmérsékletét az égetés első szakaszában az égéstermékek hőmérsékletéhez lehetőleg közel tarthatjuk, a minek az a nagy előnye van, hogy különösen függélyes áramlatú kemenczéknél a kamra fölső részében lévő árúk majdnem ugyanolymértékben vannak égetve, mint a kamra alsó részében lévők. Az eddigelé ismeretes folytonos működésű kemenczéknél azon hátrányos körülmény áll fönn, hogy a midőn az árúk a legmagasabb hőmérsékletet elérték, a tüzelést be kell szüntetni, a minek az a követe kezménye, hogy míg az árúk fölülete teljesen ki van égetve, a tüzelés túlégés veszélye nélkül nem folytatható, az árúk egyenletes keresztülmelegedéséig. A találmány harmadik része a tárgyaknak keresztülizzásukig való égetési módjára vonatkozik és abban áll, hogy a kamrát a kivánt maximális hőmérsékletnek teljes tüzelésben való elérése után a tüzelésből részben kiigtatjuk az által, hogy a légbevezetést csökkentjük és csak annyi tüzet tartunk fönn a kamrában, a mennyi a hőmérséklet föntartására és a melegnek a tárgyakon való teljes keresztülhatolására szükséges. A találmány negyedik része a tárgyaknak lassú kihűtési módjára vonatkozik és abban áll, hogy az illető kamrát a sorozatból teljesen kiigtatjuk, úgy hogy a tárgyak átizzása után a kamrát a levegőtől teljesen elzárjuk. Az eddigi égetési eljárásoknál az agyagárút a mintázógépből közvetlenül a kemen-