25569. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és égetőkemencze agyag és egyéb tárgyak illetve anyagok égetésére

czébe rakták és nem gondoskodtak annak a kemenczében való előzetes szárításáról és oly hőfokra való fölhevítéséről, hogy a kondenzálható égéstermékek arra le ne csapódhassanak. A tökéletlenül előmelegített árúkra ilyformán az égéstermékekben foglalt gőzök lecsapódtak, miért is azok helyenként színüket elvesztették és foltosakká váltak, úgy hogy az ilyen folytonos működésű kemenczék csakis a legközönségesebb fajtájú árúkra voltak használhatók, ellenben a foltmentesen égetendő finomabb árúk számára alkalmatlanok voltak. A találmány ötödik része ennélfogva abban áll, hogy folytonos működésű sok kamrájú kemenczéknél a szárító sorozatot alkotó kamrákba regeneratív úton fölhevített levegőt vezetünk növekvő hőmérséklettel és pedig oly mennyiségben, mely elegendő az árúk kiszárítására és oly hőfokra való fölhevítésére, hogy a kondenzálható égéstermékeknek az árúkra való lecsapódása lehetetlenné tétessék, a midőn ezen kamra az égető sorozatba, vagy áramkörbe beiktattatik. Az ehhez képest szerkesztett kemencze tehát egy sorozat kamrából áll, melyek egymással nyílások és szelepekkel szabályozható segédhuzamok, főhúzamok és szelepekkel szabályozható elágazóhuzamok által vannak összekötve, melyek akként vannak elrendezve, hogy egy vagy több utoljára égetésnek alávetett kamra elszigetelhető, vagyis a sorozatból kiiktatható és a bennük lévő meleg megtartható, továbbá hogy ezen huzamok és szelepek megfelelő kezelése által a bevezetett levegő a regeneratív sorozatot alkotó égetés után lévő kamrákon való áthaladása alkalmával fokozatosan fölmelegedhetik és hogy az ily módon előmelegített levegő egy vezetékben gyűlik össze, melyből annak egy része szabályozott térfogatokban a tüzelés czéljairaaz égető kamrákba, másik része a szárítás és előmelegítés ezé Íjára a szárítósorozatot alkotó kamrákba vezettetik. A szelepek és ajtók a levegő- és gázráramnak megfelelő elosztását eszközlik és egyszersmind a tüzelés czéljára szolgáló levegő mennyiségének pontos szabályozását is lehetővé teszik. Az eddigelé szerkesztett folytonos működésű kemenczéknél nem létezett olyan berendezés, mellyel a levegő a tüzelőgázokkal jól összekeverhető lett volna a tüzelőkamrában lévő árúkkal való érintkezésbe jövetelük előtt, a minek következtében egyenlőtlen hőmérsékletű levegő- és gázrétegek keletkeztek, melyek az árúknak egyenlőtlen égetését vonták maguk után. A találmány hatodik része ezen nehézség megszüntetésére szolgáló módra vonatkozik és abban áll, hogy egy tűzszekrényt, vagy keverőkamrát rendezünk el, melyben a levegő és a tüzelőanyag illetve a tüzelőgázok benső érintkezésbe hozatnak, úgy hogy a tüzelőkamrában lévő égési térbejutásuk előtt alaposan összekevertetnek és meggyújtatnak. Az eddig használatos szilárd tüzelőanyaggal fűtött kemenczéknél a levegő a tüzelőkamrába egy tömör áramban hatol be és csakis tüzelőanyag fölött ömlik végig, mely ily formán csakis a fölületén ég. Ennek az a következménye, hogy az égés lassú és nem erőltetett. E miatt az égetési időszak túlságos hosszúra nyúlik, a mi a föllépő kisugárzás folytán tetemes melegveszteségre ad alkalmat. A működésnek ezen lassúsága tetemes befektetési költséget okoz a kemenczében égethető tárgyak csekély mennyisége miatt. A találmány hetedik része ezen nehézségeknek a kemenczék teljesítő képességének fokozása által való megszüntetésére vonatkozik és abban áll, hogy 1. a szilárd vagy folyékony tüzelőanyag elégetése számára két regeneratív úton előmelegített légáramot létesítünk, melyek egyike a tüzelőanyagon halad keresztül a primér elégetés czéljára, másika pedig a tüzelőanyag fölött halad el a szekundér elégetés czéljára; 2. hogy a tüzelést két vagy több egymás mögé iktatott kamrában két, vagy több szakaszban eszközöljük, 3. hogy a levegőnek a kemenczén való áthaladását oly módon gyorsítjuk, hogy a