25532. lajstromszámú szabadalom • Berendezés a jelzők állásának, valamint a mozdonyvezető által végzett műveleteknek följegyzésére és ellenőrzésére a vonatoknak a jelzők előtt való elhaladásakor

— 2 nek azon ütközővel való találkozása után, mely ütköző a lassító jelzővel, vagy pedig a megállítójelzővel van összekötve, a sze­rint a megfelelő korong a gépész előtt föl tűnik. Egyidejűleg, habár ez nem föltétlenül szükséges, a figyelmeztető össze van kötve egy csappal, mely a pneumatikus fék fő­vezetékébe van iktatva. Ezen csap rendes menetnél zárva marad és kevésbbé vagy jobban nyílik, a szerint, a mint az emeltyű a lassító jelzővel vagy megállító jelzővel összekötött ütközővel találkozik. A figyel­meztető készülék ez esetben biztonsági ké­szülék gyanánt is szerepel. Az (a) bütyök a (c) szekrényben elren­dezett (b) tengelyre van szerelve, ugyan­ezen (c) szekrényben van a figyelmeztető készülék is elhelyezve. Ezen szekrényre erősíthető a tulajdonképeni följegyző készü­lék, mely a jelen találmány tárgyát teszi. Ezen készülék lényegileg áll: egyrészt a (d) rajzoló csúcsból, melyet rendesen az (a) bütyköt működtető áttétel zárva tart, de azt mindannyiszor fölszabadítja, valahány­szor ez a bütyök mozgásba hozatik, hogy működtesse a figyelmeztetőt a tilosra állí­tott lassító, illetve megállító jelző előtt való áthaladásnál. A készülék lényeges része másrészt a (e) papirtartó tekercs (2. és 3. ábra), melyet egy óramű hoz mozgásba; ez az óramű rendes körülmények között zárva vau és ugyanakkor szabadul föl, mint a rajzoló csúcs, még pedig ugyanazon áttétel, vagy pedig ez utóbbival összeköttetésben álló más közbeeső szerkezet révén. Látható, hogy ilyen körülmények között az (e) te­kercs által hordott papiros bizonyos jelzé­seket fog kapni mindannyiszor, valahány­szor a vonat a tilosra állított, a lassító vagy megállító jelző előtt elhalad. Ellenben a papir érintetlen marad, ha ezen két jelző mindegyike szabadra állt a vonat áthaladá­sánál. A tekercsen lévő jelzések alapján ennélfogva ellenőrizhető a különböző jelzők helyzete (tilosra vagy szabadra) azon vonat áthaladásakor, mely a készüléket hordja. Másrészt a mozdonyvezető által a jelzők előtt való elhaladásakor végzett műveletek szintén ellenőrizve vannak, a mennyiben a papiros hosszabb vagy rövidebb följegvzés­sel van ellátva, a szerint, a mint a moz­donyvezető valamely tilosra állított lassító jelzés mellett való elhaladás után többet vagy kevesebbet késett a figyelmeztető működését ennek normális helyzetébe való visszahelyezése által megszüntetni, másrész­ről pedig a papiroson egy második följegy­zés lesz látható vagy nem látható, a szerint, hogy a mozdonyvezető a vonatot a tilosra állított megállító jelzésen innen vagy túl állította volt meg. A föltüntetett foganatositási alaknál a (d) rajzoló csúcs a készülék (h) állványában elhelyezett (g) tengely körül forgó (f) le­mezre van erősítve. Az (i) lemezrúgó, mely az (f) lemezzel szemben van az állványra erősítve, állandóan ez utóbbi leszorítására törekszik, hogy a (d) rajzoló csúcsot az (e) tekercs által hordott papirossal érintkezésbe hozza. Rendes körülmények között, azaz a vonat normális haladása közben, a mikor a figyelmeztető készülék nyugalomban van, az (f) lemezt a (k) tokban vezetett (j) rúd fölső vége fölemelve tartja. Ezen (j) rúd alsó vége (1) fülben végződik, melybe az (m n) szögemeltyű (m) karja benyúlik, míg a másik (n) kar vége állandóan érintkezik az (a) bütyökkel. Ezen (m n) emeltyű a (c) szekrényen elrendezett fix (o) tengely körül forog. A (j) rúd köré csavart rúgó egyik vége a (k) vezetékhez van erősítve, míg a másik vége a (j) rúdhoz erősített (q) kari­mára támaszkodik, ennélfogva ezen rúgónak állandó törekvése a (j) rudat és ennek foly­tán az (f) lemezt is fölemelni. Magától érte­tődik, hogy a (p) rúgó feszítő ereje elegendő nagy, hogy legyőzze az (i) rúgó ellenállását. Az 1., 2. és 3. ábrában az áttételek nor­mális helyzetükben vannak föltüntetve és a figyelmeztető (a) működtető bütyökje nyu­galomban van. Ebben az állásban a (d) rajzoló csúcs el van távolodva az (e) te­kercstől és ez utóbbi mozdulatlan helyzet­ben tartatik, minthogy az óramű (rj záró­kereke és az (s t) szögemeltyű egyik (s) karja egymásba kapaszkodnak, míg az (s t) szögemeltyű másik (t) karja lesülyesztve tartatik mindaddig, míg maga az (f) lemez

Next

/
Oldalképek
Tartalom