25520. lajstromszámú szabadalom • Újítások gőzkazánok tűzszekrényein és lángcsövein

Megjelent lí)02. évi október hó 16-án. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAÍ. SZABADALMI LEI RAS 25520. szám, V/e/2. OSZTÁLY. Újítások gőzkazánok tűzszekrényein és lángcsövein. GEARING ERNEST MÉRNÖK HARROGATEBAN (ANGLIA). A szabadalom bejelentésének napja 1902 április hó 28-ika. A gőzkazánok tűzszekrényeit és lángcsöveit (melyeket a következőkben röviden tüzelésnek fogunk nevezni) eddig egymástól csekély távolságban lévő merevítő bordákkal látták el, a bordák között lévő fölületet pedig sík vagy görbe fölület gyanánt képezték ki. Ismeretesek továbbá a Fox-féle hullámbádog tüzelések és a Morison-féle függő tüzelések. A szóban lévő találmány tárgya már most egy szerkezet, melynél a tüzelés fala akként van alakítva, hogy a tüzelést nagyobb nyomással vehessük igénybe, mint eddig. Ebből a czélból a tüzelés falait akként képezzük ki. hogy a tüzelés hosszmetszetében a falak ívalakú. kifelé fordult kiemelkedéseket mutassanak, melyek átmetszett üreges gömbökhöz hasonlók (a kazán vízterébe nyúlnak) és melyek között sík vagy görbe fölületek létesítenek kapcsolatot. A föntebb jelzett kifelé fordult kiemelkedéseket «gömbszerű kiemelkedéseknek)) nevezzük. A csatolt rajzon az 1. ábra a találmány szerint szerkesztett fallal bíró tüzelés hosszmetszete, a 2. és 3. ábra a fal más kiviteli alakjainak hosszmetszete, a 4—12. ábra a gömbszerű kiemelkedések különböző alakjait mutatja be, a 13. és 14. ábra metszet, mely sematikusan a föntebb jelzett tüzelés előállítását tünteti föl. Az 1., 2. és 3. ábrán (a, a) a gömbszem kiemelkedések és (b, b) az ezek között fekvő részek. Az 1. ábrán az utóbbiak hengerfölületek (tehát a metszetben egyenes vonallal vannak ábrázolva), a 2. és 3. ábrán a (b) részek más foi'gásföliiletek, mint az a hosszmetszetből kitűnik. A (b) kapcsolórész görbülete a 2. ábrán olyan, hogy a víz a cső (c) konkáv fölületével érintkezzék, a 3. ábrán látható kiviteli alaknál az érintkező fölület konvex fölület. A (b) kapcsoló részek alakja a megrajzolt alakoktól eltérhet. Ép úgy a gömbszerű kiemelkedések alakja is módosítható, azonban minden kiemelkedés két (d, d) oldalfalának akként kell alakítva lennie, hogy azok egymáshoz valamely oly ponton legyenek legközelebb, mely a gömbszerű kiemelkedések külső (e) föliilete (t. i. legnagyobb sugarú része) és a legbelsőbb (tehát a legkisebb sugarú) része között fekszik, min az az összes a 4—12. ábrán látható kiviteli alakoknál történik. Körkeresztmetszetű tüzeléseknél a gömbszerű kiemelkedések gyűrű alakjában a tü-