25520. lajstromszámú szabadalom • Újítások gőzkazánok tűzszekrényein és lángcsövein

— 2 -zelés középvonalára merőleges síkban vannak elrendezve. Látni lehet, hogy az 1., 2. és 3. ábrán látható példák mindegyikénél a gömbszerű (a) kiemelkedések az azok között lévő (b) kapcsolórészekhez viszonyítva rövidek és hogy azokat a hosszmetszetben görbe vonalak határolják. Ez a két körülmény a kiemelkedések alakításánál igen fontos. Ily tüzelések pl. akként állíthatók elő, j hogy egy megfelelő nagyságú fémbádogot meghajlítunk és hegesztés által csővé alakítunk át. A bádog legelőnyösebben aczélbádog lehet. Azután a csövön az ismeretes hengerlő eljárás szerint a végleges hullámok alakjához többé-kevésbbé hasonló alakú hullámokat létesítünk, végül pedig a cső két végére nyomást gyakorolunk. Ezt egy hydraulikus vagy más sajtóval végezzük, melynek egy magja és alkalmas alakú mélyedései vannak és pl. akként vannak (szétszedhetően) kiképezve, mint az a Raiuforthféle szabadalomból ismeretessé vált, A 13. és 14. ábrán látható, hogy a Rainforth-féle eljárás hogyan alkalmazható a leírt csövek előállítására. A 13. ábrán (g) egy hullámbádogcső egy részének hosszmetszetét, (h) és (i) gyűrűszeletekből összeállított, könnyen kivehető és iámét elhelyezhető gyűrűket és (k) más ékalakú gyűrűket jelez, melyek ugyancsak egyes gyűrűszeletekből vannak összeállítva. A részeket körülfogó formaszekrényt (1) jelzi. Más, ugyancsak szeletekből összeállítható gyűrűket (m) és (n) jelzi, melyek egy összenyomható gyűrű részeit alkotják. A 14. ábra azt a hatást ábrázolja, melyet a gyűrűkre a cső hossztengelye irányában gyakorolt nyomás a csőre gyakorol. Magától érthető, hogy a cső alakja a gyűrűk alakjától függ. Az (1) formaszekrény egyes részekből van összeállítva, melyek akként vannak egymással összekötve, hogy a formaszekrényt nyitni lehessen. Ha az ékalakú (k) gyűrűket kihúzzuk, a (h) és (i) gyűrűket is eltávolíthatjuk a gyűrűalakú (a) kiemelkedések mélyedéseiből, az (m) gyűrűk (n) részei pedig akként távolíthatók el a gömbszerű (a) üregekből, hogy a magot összenyomjuk, t. i. a szeleteket, melyek az (m) gyűrűket alkotják, befelé, a mag középvonala i felé mozgatjuk. Egyébként a találmány tárgyát képező tüzelések más eljárás szerint is előállíthatók. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Gőzkazántüzelés egymástól bizonyos távolságban lévő, kifelé nyúló üreges merevítő részekkel vagy bordákkal, az által jellemezve, hogy eme bordák vagy kifelé nyúló részek akként vannak alakítva, hogy a tüzelés középvonalán átmenő sík szerint vett metszetnél két oldalfaluk legyen, melyek egymáshoz egy az említett kifelé nyúló bordák szélső (tehát legnagyobb átmérőjű) része és belső (tehát legkisebb átmérőjű) része között fekvő ponton vannak egymáshoz legközelebb. 2. Gőzkazántüzelés az 1. igény szerint, melynek fala akként van alakítva, hogy a tüzelés középvonalán átmenő sík szerint vett metszetén kifelé nyúló (a) részek legyenek, melyek átmetszett üreges gömbökhöz hasonlók (és melyek aránylag rövidek és csak görbe fölületek által vannak határolva), egymással pedig (b) kapcsolórészek útján vannak összekötve (melyek aránylag meglehetősen hosszúak). 3. Az 1. alatt védett gőzkazántüzelés egy kiviteli alakja, az által jellemezve, hogy a (b) kapcsolórészek sík, vagy befelé vagy kifelé görbülő fölületek. 2 rajzlap melléklettel.) Pílt-Afl RÉfl7VÉNN-Nm8A8ÁO NYOMDÁJA BUDAPfcSTt*