25429. lajstromszámú szabadalom • Berendezés utak korlát vagy sorompórészeinek összekötésére

Megjelent 1903. évi okóbter hó 7-én. MAGY SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEI RAS 25420. szám. VIIJ/d. OSZTÁLY. Berendezés utak korlát- vagy sorompórészeinek összekötésére. IG. GBIDL CZÉG BÉCSBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1902 márczius hó 11-ike. A jelen találmány egy berendezésre vonatkozik, melynek segélyével az utak idomvasakból összeállított korlátjainak vagy sorompóinak oszloprészei a hosszrészekkel szilárdan összeköthetők. A berendezést az jellemzi, hogy a hossztartó, mely kétoldalt egyformán vagy különböző mélyen kivágott végeivel egy az oszloptartó fejrészei között lévő mindenoldalról zárt vagy nyitott hasítékba van behelyezve, egy külön vagy a szárból kivágott rész segélyével, utóbbi áthajlítása, laposra nyomása vagy duzzasztása által biztosíttatik és az oszloppal egy tartós szerkezetté van összekötve. A mellékelt rajzok 1—5., illetve 6—10. ábrái egy ily berendezés két kiviteli alakját mutatják, melyeknél a hossztartók biztosítása egy-egy az oszloptartó szárából kivágott és azután ismét visszahajlított fül által létesíttetik. A 11—17. ábrák egy oly berendezést mutatnak, melynél a hossztartó biztosítását egy külön heveder eszközli. Az összes ábrákban (a) a korlátnak vagy sorompónak a földbe behelyezett oszloptartóit és (b b) az (a) oszloppal összekötendő két hossztartót jelöli. Az 1—5. ábrabeli kivitelnél a két (b) hossztartó alsó fejrésze a végeken egészen és a fölső fejrész a szár síkjában lévő rövid (bl) részig van kivágva, mint azt az 1. és 2. ábrák mutatják. A két hossztartó mindegyike ezenkívül a szabadon maradó szár alsó szélén egy (b2) bevágással van ellátva. Az (a) oszlop egy minden oldalról zárt (c) hasítékkal vagy áttöréssel van ellátva, mely oly széles, hogy a két hossztartó szárait befogadhatja. Az áttörés fölső végén bevágások által egy (d) fül van képezve, mely az (a) és (b) részek összekötése előtt a szár síkjából kihajlít-tatik, mint azt a 3. ábra mutatja. A (b) hossztartóknak az (a) oszloptartóval való összekötését oly módon végezzük, hogy a (b) hossztartókat a végeken kiálló szárrészek segélyével két oldalról a (c) áttörésbe helyezzük és a (b2) bevágások segélyével az (a) oszlop szárára toljuk, mint azt a 3. és 4. ábrák mutatják. Ezután a (d) fület a szár síkjába visszahajlítjuk, úgy hogy az áttörés fölső részét kitölti és alsó szélével az áttörésen belül lévő fbl) kiugrásokra fekszik (4. és 5. ábra). Ez által a két (b) hossztartó hossz- és keresztirányú eltolódás ellen biztosítva van. A (d) fül szélessége, a (c) áttörésnek a