25372. lajstromszámú szabadalom • Berendezés gőzgépeknél a hengerbe jutó víz okozta lökések elkerülésére

2 -súly által van megterhelve, mely a gőzkibocsátó szelepek fölemelésére szolgál. A gőzhenger talpazatára két (22) csapágy van oldalt erősítve, melyekben a (23) tengely foroghat, hol ez utóbbiak egyik végén a (15) emelő támasztéka gyanánt szolgáló (14-) ütköző ül, míg másik végére egy kis súllyal ellátott (21) emelő van ékelve. Ez utóbbi legömbölyített végénél fogva a (10) emelőnek alul szögalakban kiképezett részén nyugszik, mely emelő egy a henger talapzatára erősített (28) csuklószeg körül lenghet. Az ismertetett berendezés működési módja a következő. Mihelyt a nyomás a gőzhengerben a víz jelenléte folytán a maximum fölé emelkedik, a kis (2) hengerek dugattyúi előre mozognak, a mikor is a (4) dugattyúrudak végein lévő vastagítások a (28) csuklószög körül lengő (10) emelőt oldalt kifelé tolják, minek következtében a (21) emelőn elrendezett súly úgy ezen emelőt, mint az ugyanazon tengelyen ülő (14) ütközőt is lefelé húzza. Ez által a (15) emelő a (14) ütközőben bírt támasztékát elveszíti s a (20) súly mű ködésbe jön, a mennyiben a (16) csavaranyák nyúlványaira fekvő (13) emelők segélyével mindkét gőzkibocsátó szelepet egyidejűleg és teljesen kinyitja. Ily módon nemcsak a víz távozhat el szabadon nagy föl ületen keresztül, hanem a még ezután belépő friss gőz sem fejthet ki hatást, úgy hogy a gép néhány fordulat után nyugalomba jön. A gőzkibocsátó szelepek mindaddig nyitva maradnak, míg csak a gép újból rendbe nem hozatik. Hogy a friss gőz beáramlása megakadályoztassák, a gőzbebocsátó szelepek, csapok stb. valamely alkalmas önműködő szerkezet segélyével közvetlenül elzárhatók. A 4—6. ábrák a berendezés más foganaiosítási alakját tüntetik föl, melyeknél az emelők közvetlenül az alsó (V) szeleprudakra hatnak s ily módon nyitják ki a kibocsátó szelepeket. Ezen czélból a 4. ábrán látható foganatosításnál az (1) biztosító szelepek (29) csövek útján állanak a (2) nyomóhengerekkel összeköttetésben. Az alsó szelepvezetékek közelében két (30) tartóba egy (31) tengely van ágyazva, melynek végeire pontosan, a szelepvezeték közepével szemben egy-egy villás (32) emelő van ékelve, mely utóbbiak a szelepek fölemelésére szolgálnak s (33) ellensúlyokkal vannak megterhelve. Az ellensúllyal megterhelt s (34) kilincskerékkel kapcsolódó (35) kilincs másik vége egy (36) karral van összekötve, melynek hornyaiba a dugattyúrudak ékalakú végei kapaszkodnak. Ha a nyomás a gőzhengerben hirtelen túlmagas lesz. a nyomóhenger dugattyúja előre mozog, a mikor is a dugattyúrudak ékalakú végei (36) kart fölemelik, mely ekkor a (35) kilincset kikapcsolja, minek következtében az ellensúly lefelé billen s a (32) emelő a kibocsátó szelep (37) csapjaira hatva, a szelepet egészen kinyitja. Az 5—-6. ábrában látható kiviteli módo| zatnál a biztosító szelepek (38) csövek segélyével vannak a (39) szekrénnyel kapcsolva, melyben a (40) visszacsapó szelepek vannak alkalmazva és mely a (2) nyomóhengert tartja. A (42) födélen átvezetett (43) dugattyúrúd fölső végén némileg kivastagodik és a gőznyomást egy a födél és a dugattyú közé iktatott, kiváltható rúgó veszi föl. Egy a rajzlapon nem ábrázolt légüsttől, mely fölött egy részben olajjal töltött és tetszőleges nyomásra beállítható nyomószivattyú van elhelyezve, a (44) nyomóvezeték vezet a (45) csaphoz, melynek forgójára egy (^6) szögemelő van fölékelve. Eme szögemelő egyik karja a (43) dugattyúrúd fölött fekszik, másik karja pedig (47) súlylyal van terhelve. A (45) csap, mely más elosztóval is helyettesíthető, a T-alakú (48) csövön és két (49—50) csövön az(51)segéd nyomóhengerekkel közlekedik, melyek (52) konzolokon állanak és (53) dugattyúik, közvetlenül a (V) kifuvató szeleprudak alatt foglalnak helyet. Ha már most a gőzhengerben a nyomás nagyobbodik, a (40) visszacsapó szelepek kinyílnak, a (43) dugattyúrúd a (46) szögemelőt elforgatja és a légüstből sűrített le-