25331. lajstromszámú szabadalom • Léggömb mely a szükséges hordképességet hosszú ideig megtartani képes

hengeres részből, egy (w d w) fölső kónikus részből és egy (mm) kerek síkfenékből áll. Amint e burkot gázzal megtöltjük és a beltő túlnyomás a fenéken a föntemlített értéket elérte, a burok az X. ábrán látható alakot veszi föl; ekközben az ellipszoidszerű fölületeken belül ránczok keletkeznek. A gázburok egyszerű perkálból van készítve, mely lenolajkencze segélyével gázáthatatlanná van téve, természetesen azonban e gázburok ramie-ból, selyemből, aranyverő hártyából vagy minden más, a léggömbgyártásra alkalmas anyagból is (egyszeresen, kétszeresen vagy többszörösen) lehet készítve, mely kenczével, kaucsukkal, vagy valamely más tömítő anyaggal, a mennyire szükséges, vagy amennyire lehetséges, gázáthatatlanná van téve. A hengeres részt itt' (1. ábra) 7 kétszeres szélességű szövetöv alkotja, A vetülék a henger tengelyével párhuzamos, mert a varrások ekkor csak körülbelül fél akkora mértékben lesznek igénybe véve. mintha az (a, a) illesztések függélyesen állanának. A függélyes (s s) illesztések, melyekből mindegyik övben csak egy van, egymáshoz képest alkalmas távolságban el vannak tolva. Az (m, m) sikfenék ugyanilyen széles szövetből van készítve. A (w. d, w) kónikus részt szintén olyan szélességű övek alkotják, de kétszer olyan vastag szövetből. A II. ábra e kónikus részt egy síkba kiterítve ábrázolja. Az eső káros behatása ezen léggömböknél tetemesen redukálva van egyrészt a háló elhagyása által, másrészt a (b) csatorna alkalmazása következtében (I. és X. ábrák), mely fönt, a gázburok hengeres része körül, körben, vízmentes vitorlavászon segélyével van képezve. Az esővizet e csatorna fölfogja és ebből részben kis kiömlő nyílások vezetik el, részben pedig gummitömlők közvetítésével az esővíz a kosárhoz jut, ahol annak azon részét, melyet nem akarunk talán ballast gyanánt eltenni, hogy alacsonyabb niveaura sülyedhessünk, vagy kitölthessünk. de úgy, hogy az útat később folytathassuk lefolyni I hagyjuk. (É tömlők és a kiömlő nyílások a rajzokban nincsenek föltüntetve.) A léggömb kiürítésére itt egy (t) szétszakító szerkezet szolgál (I. ábra), mely közvetlenül a (b) csatorna alatt van elrendezve ; a léggömbbel való manőverezésre pedig egy kis (r) szelep szolgál, mely a hengeres résznek kevéssel közepe fölött van elrendezve. A kosárból a szétszakító szerkezethez és a manőver-szelephez vezető húzózsinegek a gázburok külsején haladnak végig, a rajzon ezek nincsenek föltüntetve. A manőver-szelepnek az említett módon való elrendezése által elérjük, hogy a léggömb akkor, ha a manöverszelep megnyitás után ismét be nem zárható, lebegésben tartassék vagy legalább is veszélytelen sebességgel sülyedjen. Viselkedése függ a szelep fölött visszamaradt gáz hordképességétől, valamint a magával vitt ballast mennyiségétől. Hogy lefelé való heves mozgásokat lehetetlenné tegyünk, a kosár és a teher a gázburok alsó részében úgy van fölfüggesztve, hogy a tartó gyűrű (e, e) zsinegei (1. ábra) a legalsó hengeres öv egy meghosszabbításának alsó széleire vannak fölerősítve, miáltal úgyszólván egy (1 m, m 1) esőernyő képeztetik. Az V. ábra e fölfiiggesztést nagyobb léptékben, belülről tekintve ábrázolja. A meghosszabbítás alul a külső oldalon egy széles, erős (q) szalag által van merevítve, melynek alsó széléről (I m, 1 m) merevítő szalagok futnak ama szalag fölső széléhez, mely a sík-fenék és a hengeres rész közti hézagot kívülről elfödi. A legalsó öv egy része helyett lehet természetesen az esőernyő képezésére egy vastagabb szövetből, pl. vitorlavászonból készült külön övet is alkalmazni, miáltal az (1 m, 1 m) merevítő szalagok fölöslegessé lesznek. A hengeres burok alsó részén egy (u) biztosító szelep van elrendezve, mely rendes körülmények közt megakadályozni van hivatva, hogy a gáznyomás a megengedett legnagyobb értéket túllépje. A léggömb fenekének közepéből egy (p