25331. lajstromszámú szabadalom • Léggömb mely a szükséges hordképességet hosszú ideig megtartani képes

Megjelent 1902. évi szeptember lió 23-án. MAGY SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 25831. szám. V/h. OSZTÁLY. Léggömb, mely a szükséges hordképességet hosszú ideig megtartani képes. UNGE ERIC KAPITÁNY STOCKHOLMBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1902 márczius hó 30-ika. A közönséges léggömböknél a gázveszte­ség okai a következők : 1. a gáz hofokváltozásai (főkép a nap­nak a gázburokra sugárzása következtében); 2. az atmoszférikus nedvesség (főkép az eső) nehezítő hatása; 3. függélyes irányban (főkép lefelé) he­ves mozgások; 4. a nyilt töltőeső (appendix), ha ilyet al­kalmazunk ; 5. a léggömbburok szivárgásai (főkép az illesztéseknél) és 6. a gáz penetrácziója a léggömb szöve­tén át. Jelen találmány olyan léggömbökre vo­natkozik, melyek a szükséges hordképessé­get hosszabb ideig képesek megtartani, mint a jelenleg létező léggömbök, miután a ta­lálmány a fönt fölsorolt gázveszteségek egy részét megszünteti, a többit pedig te­temesen csökkenti. A találmány czélja továbbá, hogy a gáz föláldozása nélkül képesek legyünk azt a niveaut, melyet a szélirányra, szélsebességre nézve, vagy egyéb okból legelőnyösebbnek találtunk, megválasztani és megtartani. További czélja a találmánynak balesetek ellenében kellő biztonságot létesíteni. A jelen találmány szerinti léggömbök szer kezetének és elrendezésének jellemző is­mertető jelei a következők : 1. a gázburok alakja; 2. a kosár és a teher fölfüggesztésének módja, végre 3. az, amit az alábbiakban «védő sátor­nak fogunk nevezni. E léggömbök néhány typusa a mellékelt két rajzlapon van föltüntetve. Az X. ábra e typusok egyikét ábrázolja egyensúlyi hely­zetben, világító gázzal megtöltve és olyan belső túlnyomással, mely a fenéken körül­belül 7 mm. vízoszlopnak felel meg. E léggömbtypus egy függélyes henger alakjával bir, melyet fönt egy ellipszoidszerú föliilet, mely kónusban végződik, lent pedig csupán egy ellipszoidszerű föliilet zár el. Egy ilyen léggömb gázburokja ezen alak­nak megfelelően lehet kiszabva, de lehet oly­módon is összeillesztve, hogy csupán olyan görbe fölületekkel bir. melyek síkba teríthetők ki, aminek folytán tetszőleges széles szöve­tet alkalmazhatunk és úgy az illesztések összes hosszúságát és az azokból eredő gáz­veszteségeket, a szférikus léggömbökhöz vi­szonyítva, kevesebb mint egy negyedrészre redukálhatjuk. Az I. ábra egy ilyen gázburkot ábrázol gáztöltés nélkül, mely egy (m m w w

Next

/
Oldalképek
Tartalom