25308. lajstromszámú szabadalom • Gőzzel vagy sűrített levegőzel működtetett folyadékemelő berendezés

emelkedőcsőbe és a (27) edénybe szorul, míg az utóbbiban a folyadékszint fölött lévő levegő feszültsége a nyomótartályban uralkodó nyomással egyensúlyba nem jut. Haanyomószak közben a folyadékszintje (28) és (30 17) emelkedőcsövek torkolatai ! alá sülyed, azokból a folyadék kifolyik és j úgy a sűrített levegőt bevezető (35) sze- : lep elzáródását, mint a (10 34) légve- : zeték kinyílását idézi elő. Minthogy ekkor | a (38) szelep fölött lévő tér is kapcsolatba : jön a (28) vezetéken a (4) nyomótartálylyal, a (38) szelepkúp a (39) kivastago- j dásra fekszik és a (35) kétüléses szele- J pet a fészkére szorítja. Ennek következtében újabb sűrített levegő beáramlása lehetetlenné válik, míg a (27) edényben lévő túlsúly kifolyása következtében a (21) úszó tovább lesülyed és a (34) csapot a (13 11) emelő segélyével nyitja. Minthogy az ekkor még a (4) nyomótartályban lévő sűrített levegő a (10) csövön át csak lassan szállhat el, expandáló- i dása következtében egyideig még hat. A (4) nyomótartályban uralkodó feszültség a I nyomószak végén annyira csökken, a meny- ! nyi ama magasságnak, melyre a folyadé- j kot emelni kell, körülbelül megfelel, a (28 30) csövek helyes elrendezésénél pedig a j folyadékszint közel a (3) emelkedőcső alsó ; torkolatáig sülyed. Az expanziószak tartamát tehát egyrészt a (28 30) emelkedőcsövek torkolatainak magasságkülönbségé, másrészt pedig a (3) emelkedőcső torkolatának helyzete szabja meg és az összes leírt kiviteli alakoknál annak következtében, hogy az emelkedőcsövet a megfelelő tömítőszelenczében emeljük vagy sülyesztjük, tetszés szerint szabályozható. Ezt pl. a (31) tömítőszelenczében vezetett (28) emelkedőcsőnél a (32 33) kapcsolódarabok egyidejű kiváltása, vagy mis hasonló módszerek alkalmazása mellett végezhetjük, így pl. a (30 17) emelkedőcsőnél a (29) golyós csukló közbeiktatása mellett, mely az emelkedőcső torkolatának emelését, illetőleg sülyesztését engedi meg. Az expanziószak változtatható időtartama annyiban előnyös, a mennyiben akkor, mikor nagy feszültségű sűrített levegővel dolgozunk, annak feszültségét az expanziószak alatt állandóan közel az emelési magasságnak megfelelő feszültségig lesülyedni engedhetjük, mi a levegő (illetőleg gőz) fogyasztást nagy mértékben csökkenti. Ha a (4) nyomótartályban a folyadékszintje a (3) emelkedőcső torkolata alá sülyedt, a (4) nyomótartályban a nyomás kiegyenlítése a (3) emelkedőcsövön, illetőleg a (6) emelővezetéken át történik. Ha azonban eme nyomáskiegyenlítés nehézségekbe ütköznék, mely eset pl. akkor állana elő, mikor a (6) emelővezeték hosszú szakasza vízszintes, a nyomáskiegyenlítést a (10) vezeték (34) csapjánál kell végezni, mely czélból ekkor a csap még egy másik furattal is el van látva (6. ábra). Ebben az esetben azonban a (9) sűrített légvezeték záródásának és a (34) csap kinyílásának egyidejűleg történnie nem szabad, hanem előbb kell végbemennie, míg a nyomótartály és a külső levegő között a (34) csap egy tágas furatán át csakis akkor létesül a kapcsolat, mikor a nyomótartályban lévő nyomóközeg a bevezetőnyílás elhagyása után magára hagyatik és feszültsége az emelési magasságnak megfelelő feszültségig csökken. Az ezt lehetővé tevő kiviteli alak a 7. ábrán látható és a 6. ábrán láthatótól csakis annyiban tér el, hogy a (28), illetve (30 17) emelkedőcsövek torkolatai nem egy vízszintes síkba esnek, hanem egymástól bizonyos, az expanziószak időtartamának megfelelő távolságban vannak elrendezve. Ha már most a nyomószak alatt a folyadék szintje a (28) emelkedőcső torkolata alá,, pl. az (A) vonalig sülyed, a csőben lévő folyadék a csőből kifolyik és a nyomólevegőt bevezető csapot elzárja, úgy hogy most a (4) nyomótartályban magára hagyott, minden oldalról elzárt nyomóközeg a nyomószakasz hátra lévő részén expandálódása következtében hat, míg a folyadék szintje a (30 17) emelkedőcső torkolata alá, tehát egészen a (B) vonalig