25308. lajstromszámú szabadalom • Gőzzel vagy sűrített levegőzel működtetett folyadékemelő berendezés

nem sülyed, mikor is a (27) edényben lévő | folyadék ugyancsak leesik, a (30 17 27) : üreges test tehermentesül és a (21) úszó ! túlsúlya következtében lesülyed, a (13 11) emelő segélyével a (34) csapot átkormányozza és a nyomáskiegyenlítést előidézi, j Az expanziószak időtartamát ebben az esetben az (A B) vonalaknak egymástól való távolsága szabja meg és a két emelkedőcső torkolatának magasabbra vagy mélyebbre állítása által változtatható meg, mit ép úgy végezünk, mint a 6. ábrán, nevezetesen a (31) tömítőszelencze és (29) golyós csukló alkalmazásával. Az 1— 7. ábrán látható kiviteli alakoknál gyakran megesik, hogy az emelendő savanyú vagy maró folyadékok az úszót megtámadják, ennek súlya csökken és a berendezés helyes működése lehetetlenné válik. Tisztátalan folyadékoknál, városi szennyvizeknél stb. avval a körülménnyel is számolnunk kell, hogy az úszóra durva tisztátalanságok rakódnak le, melyek a berendezés helyes működését ugyancsak meggátolják. A leírt hátrányok a 8. ábrán látható kiviteli alaknál föl nem léphetnek, mert ennél úszó fölösleges, a vezérmű részeinek száma jóval kisebb és azok az emelendő folyadékkal nem érintkeznek. Eme kiviteli alak lényege az, hogy a (40) szelep a (41) szeleptányérral mereven i van kapcsolva, a két rész súlya pedig a (41) , szelep alsó részére ható légnyomás legyő- j zésére elégséges, azonkívül pedig akkora ; túlnyomást is létesít, mely elég nagy ah- j hoz, hogy a (40) nyomólégbevezető szele- j pex, tehermentesítse. A (41) szeleptányér j akkora, hogy az alulról ható fajlagos nyo- | más kis változása is elégséges legyen a sz^- j lepnek a (42) ülésre való szorítására és a (40) nyomószelep nyitására. A 8. ábrán látható kiviteli alak működési ; módja ennek megfelelően a következő: Az emelendő folyadék az (1) vezetéken, (2) visszacsapószelepen, (3) csövön jut a (4) nyomótartályba, míg az ebben lévő levegő a (43) üléséve fekvő (44) szelepkúpot kissé fölemeli és ennek következtében [ 3 (46) légvezetéken át elszáll. Ha mármost 1 a folyadékszint egészen a sík (47) födélig emelkedik, a (48) térben lévő levegőt — minthogy ez el nem szállhat — összenyomja, a levegő pedig a (17) emelkedőcsőbe törekszik átáramolni. Ekkor a (41) szeleptányér leemelkedik az alsó (50) üléséről, evvel együtt leemelkedik a (40) nyomószelep is, úgy hogy a (9) vezetékből és (51) csövön sűrített levegő jut a nyomótartályba, mely levegő a (41) szelepet szorosan a (42) ülésre nyomja és a folyadékot a (3) csövön és (6) emelővezetéken a (49) edénybe szorítja. Egyúttal a (44) szelepkúp is leemelkeaik a (43) üléséről, mint ez a rajzon látható, a fölső (45) ülése felé mozog, úgy hogy a nyomószak alatt a (46) csőcsonk el van zárva. Ezenkívül a szállítandó folyadék egy része a (17) emelkedőcsőbe is átnyomul és ily módon egy folyadékoszlopot létesít, mely a (41) szeleptányér fölött uralkodó fajlagos nyomást annyival csökkenti, a mennyi a folyadékoszlopnak a (4) nyomótartályban lévő folyadékszinttől mért magassága és fajsúlya szorzatának felel meg, ellenben a szeleptányér alatt a nyomás változatlan marad. Ennek az a következménye, hogy a (41) szeleptányér és az evvel öszszekötött (40) szelepkúp a nyomószak közben a fölső állásában marad és a sűrített levegőnek a (4) nyomótartályba áramlását meg nem szakítja. Ha azonban a nyomószak vége felé a folyadékszint a (17) emelkedőcső (19) torkolata alá sülyed, abból a folyadék kifolyik és — minthogy a szeleptányér fölött lévő tér a (4) nyomótartállyal közlekedik — a szeleptányér két oldalán uralkodó nyomáskülönbséget kiegyenlíti, úgy hogy most a szeleptányér a (40) szelepkúppal együtt saját súlyának hatása alatt lesülyedhet és a nyomólevegőt bevezetőszelep elzáródik. Miután a nyomótartályban volt sűrített levegő a (3 6) vezetéken át elszáll, a nyomótartályban csakis, a légköri nyomás fog uralkodni és a (44) szeleptányér ismét a (43) ülésre fekszik, minek következtében a folyadék beömlése újból megkezdődik. A 9. ábrán egy újabb kiviteli alak lát-