25308. lajstromszámú szabadalom • Gőzzel vagy sűrített levegőzel működtetett folyadékemelő berendezés

— 3 -kodó teljes nyomás változatlanul megmarad. Mire a folyadék a nyomótartályban az emelkedő cső (19) torkolata alá sülyed, az emelkedő cső tartalma is a nyomó tartályba folyik, minek az a következménye, hogy a membrándugattyú és az evvel a (20) rúd az úszó súlya alatt lefelé mozog, és a (26) emelőt sülyeszti. Ennek következtében a (24) szelep záródik és a (10) csőcsonk kinyílik, minek megtörténte után a leírt folyamat újból megindul. Az 5. ábrán látható harmadik kiviteli alak lényegében azon alapszik, hogy az állócsőbe átszorított folyadék súlya közvetlenül képezi ama túlsúlyt, mely az úszót a fölső állásában rögzíti. Eme kiviteli alak működési módja röviden a következő: Az emelendő folyadék az (1) vezetéken, (2) visszacsapószelepen és (3) csövön (5. ábra) a (4) nyomótartályba áramlik, míg a (21) úszó az alsó helyzetében marad és a (8) háromfuratú csap a nyomótartályt a (10) csőcsonkon a külső levegővel kapcsolja össze. Ha a nyomótartály folyadékkal megtelt, a (21) úszó fölemelkedik és a fölső állásába jut, melyben a (20) rúd segélyével a (11 13) emelőt a megrajzolt állásba forgatja és így a (9) vezetéket a (4) nyomótartállyal kapcsolatba hozza. A most már a (9) vezetéken a nyomótartályba áramló sűrített levegő az emelendő folyadékot a (3) emelkedő csövön és (5) visszacsapó szelepen a (6) emelővezetékbe nyomja. Egyúttal az emelendő folyadék egy részét a (17) emelkedő csőbe nyomja, mely a (27) edénnyel képez egy darabot, míg a folyadék fölött álló levegő a nyomótartályban uralkodó nyomással egyensúlyba nem jön. A nyomószak alatt az úszó a fölső állásában marad, mert most a (27) edényben lévő folyadék az úszóval szemben túlsúlylyal bír. Mikor azonban a nyomószak végén a folyadékszint az üreges test torkolata alá kerül, az abban lévő folyadék sülyed, ennek következtében az üreges test tehermentesül és az úszó a saját súlyának hatása alatt lesiilyedve, a (8) csapot átfordítja. j A 6. ábrán látható kiviteli alaknál a 4. ábrán föltüntetett membrándugattyút a j (38) szeleptest és a (35) kétüléses szelep helyettesíti, minek következtében a leírásunkban bevezetőleg jelzett czélt ugyancsak tökéletesen elérjük. A (35) szeleptestet a kétüléses szelep (37) rúdjávalntm kell mereven összekötni, hanem igen czélszerűen egy alul elrendezett üléssel lehet I ellátva, és például a (37) rúdon eltolhatóan | lehet szerelve, mikor is a (39) kivastago; dás képezheti a szeleptest ülését. Az emelendő folyadék az (1) vezetéken, (2) visszacsapószelepen és (3) csövön jut a (4) nyomótartályba, míg a (21) úszó az alsó helyzetében van és a (34) csap a nyomótartályt a (10) csőcsonkon a külső levegővel kapcsolja össze, ellenben a sűrített levegőt a (35) kétüléses szelep elzárja. Abban a mértékben, melyben a (4) nyomótartály folyadékkal telik meg, a (21) úszó is fölemelkedik és a fölső állásában a (11 13) emelő segélyével a (10) légmentesítő csőcsonkot elzárja, a (20) rúd i és (36) kivastagodás segélyével pedig a (35) kétüléses szelepet kissé fölemeli. Az ekkor a (9) vezetéken a (4) nyomótartályba jutó sűrített levegő a (38) szelepkúpra azonnal nyomást gyakorol és a szelepnyílást — mielőtt a (4) nyomótartályban a nyomás túlságosan növekednék, — elzárja. Abban a mértékben, a melyben a (21) úszó emelkedik, a (35) kétüléses szelep is tovább nyílik és végül a nyomótartályban uralkodó nyomás is eléri a maximális értékét. Ennek következtében az emelendő folyadék a (3) emelkedőcsövön és (5) visszacsapószelepen a (6) emelővezetékbe jut. Egyúttal az emelendő folyadék egy része a (28) emelkedő csőbe szorul és ily módon ismét egy folyadékoszlop létesül, mely a (38) szelepre ható nyomást annyival csökkenti, a mennyi a folyadékoszlopnak a (4) nyomótartályban lévő folyadékszintjétől mért magasságának és fajsúlyának szorzata, ellenben a szelep alatt a teljes nyomás változatlanul fönmarad. i Ép úgy a folyadék más része a (30 17)