25290. lajstromszámú szabadalom • Újítás különbzéki hajtóműveken

Megjelent 1ÍM)2. évi szeptember l»ó lá-án. MAGY SZABADALMI KIR. HIVATA L SZABADALMI LEIRAS 25290. szám. v/e/l. OSZTÁLY. Újítás különbzéki hajtóműveken. BUZZI EMIL ÉS DURANTE JÁNOS MÉRNÖKÖK GENUÁBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1901 április hó 12-ike. Jelen találmány tárgyát képező különbzéki hajtóműnél egy gyors forgású tengely forgó mozgását nagy áttétel mellett egy lassan forgó tengelyre akként visszük át, hogy a hajtótengely exczenterén lazán ülő, kívül fogazott tömör kerék egy belül fogazott üreges kerékre hat, mi mellett ezen kerekek egyike nem forgatható, másika pedig a hajtott tengellyel kényszerkapcsolatban áll. A mellékelt rajz ezen különbzéki hajtómű négy foganatosítási alakját mutatja. 1. ábra metszet a 2. ábra A—B vonala szerint; 2. ábra a hajtómű homloknézete; 3. ábra a különbzéki hajtómű működési módjának magyarázatához szolgáló sematikus rajz ; 4., 5. és 6. ábrák hasonló módon a második foganatosítási alakot mutatják; 7. és 8. ábrák az első két foganatosítási alak két módozatát ábrázolják. (a) tokban és a tok (b) födelében (c) és (d) tengelyek foroghatóan vannak ágyazva, (d) a gyorsan forgó hajtótengely, (c) pedig a lassan forgó hajtott tengely. A (c) tengelyen szilárdan ül az (e) korong, mely a belül fogazott (f) koszorúval van ellátva; ezen fogkoszorúba a (d) tengely (h) exczenterén lazán ülő (g) fogaskerék kapcsolódik, (g) fogaskereken három köralakú (i) furat van, melyek mindegyikébe egy a (b) födéllel szorosan összefüggő (j) csap nyúlik. Ezen csapok mindegyikén egy laza (k) hüvely ül, melynek külső átmérője (h) exczenter (?) exczentriczitásának kétszeresével kisebb, mint az (i) furatok átmérője. A három (j) csap tengelyei egy körön feküsznek, mely kör középpontja a (c) és (d) tengelyek középvonalán van; az (i) furatok középpontjai pedig egy a (h) exczenter középpontjából leírt körön fekszenek. A (j) csapoknak az (i) furatokba való benyúlása következtében a (g) fogaskerék nem foroghat. A (d) tengely forgása közben a (g) kereket a (h) exczenter akként vezeti, hogy a kerék középpontja a (d) tengely középvonala körül £ nagyságú Cl kört ír le, mi mellett átmérői a különböző helyzetekben önmagukkal párhuzamosak maradnak. A (g) kerék középpontjának ezen eltolódása következtében az (f) fogkoszorú és így a (c) tengely is a (d) tengellyel azonos irányban kénytelen forogni. Világos, hogy a (d) tengely minden egyes körülforgásánál a (g) kerék osztóköre az (f) kerék osztókörén legördül, mi mellett az (f) kerék részleges forgást nyer, mely forgási