25288. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés nagy feszültségű többfázisú árammal hajtott vasúti járművek hajtógépei számára

Megjelent liJO'í. évi szeptember hó 15-én. MAGY SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 25288. szám. V/b. OSZTÁLY. Kapcsolási elrendezés nagyfeszültségű többfázisú árammal hajtott vasúti járóművek hajtógépei számára. OESTERREICHISCHE SCHUCKERT-WERKE CZÉG BÉCSBEN. A. szabadalom bejelentésének napja 1902 márczius hó 12-ike. A jelen találmány tárgyát nagy feszültségű forgóárammal hajtott vasúti járművek hajtógépei számára való kapcsolási elrendezés képezi, mely lényegében abban áll, hogy a járművek hajtása részben nagy feszültséggel dolgozó motorok segélyével, mely motorok közvetlenül a nagy feszültségű áramot vezető munkavezetékből tápláltatnak és részben kis feszültséggel dolgozó motorok segélyével történik, melyekhez a munkavezetékből áramátalakítók segélyével kisebb feszültségű áram tápláltatik. A kis feszültséggel dolgozó motorok kapocsfeszültsége,azaz az áramátalakítók szekundéi-feszültsége e mellett oly módon választatik meg, hogy az indításnál és emelkedéseknél a nagy feszültséggel dolgozó motoroknak a kis feszültséggel dolgozó motorokkal való úgynevezett kaszkadszerű kapcsolása van lehetővé téve. Ellenben sík pályán a nagyfeszültségű és kisfeszültségű motorok czélszerűen egymástól teljesen függetlenül dolgoznak. Egy ily kapcsolási elrendezés a mellékelt rajz 1. és 2. ábráiban vázlatosan van föltüntetve. (a b c) a nagyfeszültségű forgóáramot vezető munkavezetékeket, (d) és (e) egy jármű két hajtógépének álló, (f) és (g) pedig forgó részeit jelölik. A (d f) motort közvetlenül az (a b c) vezetékek munkaárama táplálja, míg az (e g) motor egy a vonalfeszültséget csökkentő (h) áramátalakító közbeiktatása mellett tápláltatik. Az 1. ábra a két hajtógép kaszkadszerű kapcsolását mutatja, melynél a nagyfeszültségű mótor (f) forgórésze a kisfeszültségű mótor (e) álló részével van összekötve. A 2. ábra a sík pályán való haladásnál használt kapcsolást tünteti föl, melynél a nagyfeszültségű mótor és kisfeszültségű mótor egymástól függetlenül dolgozik. A leírt kapcsolási mód részben a nagyfeszültségű motorokkal dolgozó üzem előnyeit, tehát a transzformátorok megtakarítását, részben a kisfeszültségű motorokkal való hajtás előnyeit adja, mely utóbbi szerint az üzembiztosság nagyobb, mint kizárólag nagyfeszültségű motorok használatánál. Minthogy a kisfeszültségű (szekundér) motorok vízszintes pályán a nagyfeszültségű (primér) motoroktól függetlenül dolgozhatnak, a kaszkadszerű kapcsolás egy hátránya elkerültetik, mely abban áll, hogy a szekundérmótor csak a tulajdonképeni kaszkadszerű kapcsolás tartama alatt dolgozik, azután kikapcsoltatik és munkakifejtésre