25280. lajstromszámú szabadalom • Karburátor sűrített léggáz előállítására

— 2 -8. ábra a találmány tárgyát képező karburátorral fölszerelt világító berendezésnek sematikus rajzát láttatja. Az (1) karburáló tartályban (1. ábra), melyben a sűrített levegő a berajzolt nyilak irányában áramlik keresztül, a (2) gázosító lemezek vannak egymás fölött elrendezve. A karburátoron való átáramlásnál a szénhydrogéngőzökkel keverődő levegő a karburátort a (3) csövön át hagyja el. Az (1) tartály fölött a folyós égési anyagot tartalmazó (4) tartály van elrendezve, melyből az égési anyag a (6) csövön keresztül folyik az (1) tartályba, ahol is ezen cső a (9) fuvókaszekrényben végződik, melynek véglapja a 4. ábrában látható módon a (10) lyukakkal van ellátva. A sűrített levegő bevezetésére a (25) cső szolgál, mely a (11) fuvókában végződik. Az (1) tartály a (4) tartállyal még az (5) cső segélyével van összekötve, mely a (7) csappal van ellátva, melynek nyitásával a (4) tartályban lévő égési anyagot az (1) tartályban uralkodó nyomásnak vethetjük alá. Minthogy ily módon a (4) tartályban mindig ugyanily nyomás uralkodik, mint az (1) tartályban, az égési anyag mindig azon folyadékoszlop magasságának megfelelő nyomással ömlik az (1) tartályba, mely a(9)fuvókaszekrénytől a (4) tartályban lévő folyadéksziliig terjed. Ha tehát a nyomás • az (1) tartályban növekszik, az égési anyag kiömlési nyomása nem csökken. A (6) csőben elrendezett (8) csapnak megfelelő beállításával az (1) tartályba áramló folyadék menynyiségét akként szabályozhatjuk, hogy ez a fogyasztott léggáz, ill. a karburátorba vezetett sűrített levegő mennyiségéhez a kellő viszonyban áll. A találmány szerint a (25) csövön és a (11) fúvókán bevezetett sűrített levegőt egyszersmind az égési anyag bevezetésének szabályozására hasznosítjuk. Ezen czélból a (11) fuvóka akként van a (9) fuvókaszekrény fölött elrendezve, hogy a beáramló sűrített levegő a (10) lyukakra szívólag hat; a (11) fúvókát ugyanoly szélesre készíthetjük, mint amilyen a (9) fuvókaszekrény. Könnyen belátható, hogy a karburáló tartályba beáramló sűrített levegő által annál több égési anyag szivatik a karburátorba, mennél nagyobb a sűrített levegőnek áramlási sebessége a (11) fuvókánál. Minthogy a sűrített levegő az égési anyagra ily közvetlenül hat, ez utóbbinak egy része azonnal gázosittatik, míg a nehezebben i:ló részek a (2) gőzösítő lemezekre folynak. Lehetőleg jó hatás elérése czéljából fontos, hogy a folyékony égési anyag a karburáló tartályba ugyanazon irányban áramoljék, mint a sűrített levegő, mivel ily esetben a levegő a folyadékot a (2) lemezeken igen jól elosztja. A folyadéknak nem gázosodé része a karburátornak a (12) szűrő lemezzel födött alsó (14) kamrájában gyűlik össze, melynek folyadékállása a (13) szintmutató üvegen ellenőrizhető. A folyadéknak a (14) kamrából a (4) tartályba való visszavezethetésére a (15) csappal ellátott (16) cső van elrendezve, melyen át a folyadék, ha a (15) csapot nyitjuk és a (7) csapot zárjuk, az (1) karburáló tartályban uralkodó nyomás hatása alatt a (14) kamrából a (4) tartályba áramlik. A (4) tartály táplálására a (42) tartály szolgál, mely a (17) csappal ellátott (18) csövön át a (4) tartállyal összeköthető, mely utóbbinak folyadéktartalma a (19) szintmutató üveg segélyével ellenőrizhető. A karburáló tartályba az 1. ábrában vonalkázottan föltüntetett módon több (9) fuvókaszekrény torkolhat, úgy hogy a már fejlesztett ' léggáz az egyik (2) gázosító lemeztől a másikhoz való áramlása közben újabb égési anyagot ragad magával; ezen alsó fuvókaszekrényeket, melyek épúgy, mint a fölső, a (6) csővel kötendők össze, akként rendezzük el, hogy a gázáram a nyilakkal jelzett módon a fuvókaszekrények mellső lapjában elrendezett lyukaknál szívólag hasson. A (9) fuvókaszekrényeket ugyanoly szélesre készítjük,® mint amilyen a karburáló tartály belső szélessége. Hogy az égési anyag gázosításánál a bekövetkező hőmérsékletcsökkenést megakadályozzuk, a karburátort egy hevítő készülékkel látjuk el. Ezen czélból a 2. ábrában föltüntetett foganatosítási alaknál a karbu-