25244. lajstromszámú szabadalom • Mótorkocsik elektromótorainak fölfüggesztése

— 2 mik kiképezve és az (M) mótortok szerelve. A keret (Rl) része el is maradhat, ha az (M) mótortoknak megfelelően szerkesztett lábai közvetlenül az (R) részekre támaszkodnak. A szerelés szempontjából ezélszerű, ha a mótortokot akként osztjuk három részre, hogy a vízszintes középsík a mótortokot két félre ossza, melyek közül az alsó a mótorkerettel egy darabból lehet öntve, mig a fölső a tengelyen átmenő függélyes sík szerint ismét két részre van osztva. Ez a megosztási mód különösen akkor előnyös, mikor a motornak két oldalt elrendezett, tekercselt gerjesztő mágnese van. Más, lényegükben a föntebb leirt kiviteli alakokkal egyező kiviteli alakokra jövünk, ha a hordórúgót nem a csapágy fölött, hanem ez alatt rendezzük el (IV. ábra), vagy ha középen alkalmazott lemezrúgó helyett két oldalt alkalmazott lemezrúgót használunk (X4

; ábra). Lemezrugók helyett spirálrugókat is alkalmazhatunk, bár ekkor bizonyos előnyökről le kell mondanunk. Az összes kiviteli alakok a pályatisztító J szerkezetek és a homokszórók kényelmes j elrendezését engedik meg, ha a tápláló vezeték oldalt vagy alul van elhelyezve, ezenkívül oly fékszerkezet alkalmazását is lehetővé teszik, melynél a fékszerkezet a mótorkeretre van szerelve, illetőleg melynél ez képezi a fék támasztékát. Az 1., 2. és 3. alatt fölsorolt kiviteli alakok a nagy vasutak szabvány-szerkezeteinek igy pl. a szabványos csapágy-elrendezést és a csapágynak a szokásos villában való vezetését, a szabványos fékberendezés és szabványos lemezrugók alkalmazását is megengedi. Különösen előnyösen alkalmazhatók beálló tengelyekkel biró kocsiknál, mert a tengelyek beállását egyáltalában nem akadályozzák. A mótortok fölbillenését az összes kiviteli módozatoknál már az gátolja meg, hogy a hordórugók a csapágyakra vannak csavarolva: Igaz, hogy a hordórugók ennek következtében nagyobb mértékben vannak terhelve, mi esetleg meg nem engedhető. Ha a fölbillenés meggátlására csupán a bordó- i rúgó szolgál, ez annyiban okozhat kellemetlenséget, amennyiben rúgótörésnél a mótortok mégis fölbillenhet. Ajánlatos ezért, ha egy második, a hordórúgótól független biztonsági rúgószerkezetet alkalmazunk. Ily szerkezet látható a Ha., Ilb., IIc., Via. és VIb. ábrán, mely lényegében abból áll, hogy az (M) mótortokon a kocsi hosszanti középvonalában egy egy- vagy többrészű (a) toldat van alkalmazva, mely függélyes oldalfölületeivel a kocsiszekrényen, illetőleg alvázon a kocsi hosszanti középvonalában elrendedezett (p) ütköző rugókra támaszkodik. Ily rúgóelrendezés sem a kocsiszekrény függélyes irányú rugalmas elmozdulásait, sem a tengely hosszanti irányú eltolódásait, sem a a tengelynek sugárirányban, a pálya görbületeinek megfelelő beállását nem gátolja meg, ellenáll azonban ama kerületi erőnek, mely a mótortokot elforgatni és azt fölbillenteni törekszik. A Ila. és Ilb. ábrán látható elrendezésnél az ütközőrugók szerelésére a nagy vasutaknál alkalmaztatni szokott (Z) átmenő vonórudat használtuk föl. A IIc. ábrán egy tökéletesebb kiviteli alak látható, melynél nem közvetlenül maga a (Z) átmérő vonórúd, hanem az erre fölhúzott és az ellendarabokon megerősített (r) cső vezeti a (p) iitközőrúgót és (P) ütközőket, úgy hogy a biztonsági berendezés akkor is működhetik, mikor a (Z) átmenő vonórúd esetleg elszakad. Hogy a biztonsági szerkezet még az ütköző rugók eltörésénél is használható maradjon, az (a) toldat elmozdulását is határoljuk, amenynyiben a (P) ütköző csőalakú (f) vezetőrészét oly hosszúra készítjük, hogy vége a (W) ellendarabtól akkora (x) távolságban legyen, amekkora az (a) toldatnak legnagyobb megengedett kitérése annak középállásából. A leirt ütköző-berendezés oly motoroknál is alkalmazható, melyek a futókerekek között vannak ágyazva, mely esetben az elrendezés kiválóan előnyös; — erre az esetre például a Via. és VIb. ábra szolgál. Ily motoroknál a mótortok elfordulását azok a lemezrugók gátolhatják meg, melyek szabad vagy kapcsolt beálló tengelyek-