25233. lajstromszámú szabadalom • Újítások földalatti áramvezetéssel bíró elektromos vasutak pályaszerkezetén
— 3 csatornájának sínjei pedig (27)-el vannak | jelölve. Hogy az áramszedő azon csatorna- ! ágba tereitessék, melybe annak a kocsi irányváltozása következtében jutnia kell, a csatornanyílás elágazási pontjánál a (26 27) sinek karimája alatt a (28) és (29) nyelveket (6. és 7. ábrák) rendezzük el. Ezen nyelvek a csatornanyílás két oldalán elrendezett függélyes (30 31) forgáscsapokra vannak ágyazva és szabad végükkel az elágazási pont felé nyúlnak, a mint ez a 4. ábrán látható. A (28 29) nyelvek szabad vége (32)-nél rézsútosan van elrendezve és mindegyik nyelv egy (33) rúgó (5. ábra) hatása alatt áll. Ezen rugók a hozzájuk tartozó nyelvre akként hatnak, hogy a 4. ábrában föltüntetett beállításnál a (29) nyelv a kitérő csatornanyílását rendesen zárva tartja, míg a (28) nyelv a fővonal csatornanyílását mindig nyitva hagyja. Ezen beállításnál a kocsik a fővonalon mindkét irányban közlekedhetnek, a kitérőből azonban csak a berajzolt nyíl irányában juthatnak a fővonalba, a mikor is a (29) nyelv oldalt nyomatik. A (28 29) nyelveket befolyásoló rúgószerkezetek akként vannak elrendezve, hogy a nyelveket könynyen és gyorsan elállíthatjuk oly módon, hogy az elágazási pontnál a (27) sinek közötti hasíték maradjon nyitva és a (26) sinek közötti hasíték tartassák zárva. Ily módon, ha az egyik vonalon valamely hiba lép föl, akkor a közlekedést azonnal a másik vonalra tehetjük át, hogy az első vonal hibáját kényelmesen és zavartalanul kijavíthassuk. A beállításra szolgáló szerkezet a 6. és 7. ábrákból könnyen megérthető, mely ábrák ezen szerkezetnek nagyobb léptékű metszetét láttatják. A mint látható, a (29) nyelv a (34) orsót hordja, mely a (27) sínben kiképezett nyíláson át ezen sín oldalán elrendezett (35) szekrénybe nyúlik be. Az orsó vége csavarmenetekkel van ellátva, melyekre a (37) hüvely és a (36) csavaranya csavarolható föl, mely utóbbinak külső átmérője kisebb a rúgó belső átmérőjénél, úgy hogy a csavaranya a rúgóba a spirálisok érintése nélkül befér. A (37) hüvely a (38) karimával van ellátva;, melyhez a (33) rúgó egyik vége támaszkodik, míg a rúgó másik vége a 6. ábrában föltüntetett beállításnál a (35) szekrény (39) vájatába van beillesztve. Könnyen belátható, hogy ezen beállításnál a rúgó a (29) nyelvet annyira tolja kifelé, a menynyire ezt a (36) csavaranya megengedi. Hogy már most a nyelv állását megváltoztassuk, a (37) hüvelyt a (34) orsóról lecsavarodjuk és a (33) csavarral együtt megfordítjuk, ezután a másik végével a (34) orsóra újból rácsavaroljuk, a mint ez a 7. ábrán látható. Ezen beállításnál a (33) rúgó a (29) nyelvet szorosan a (27) sínig húzza. A (36) csavaranya, a mint látható, egyrészt a nyelv kitolatásának mértékét határolja, másrészt a (37) hüvely rögzítésére is szolgál. A 8—10. ábrák a jelen találmány szerint elrendezett váltót láttatnak. Az egyik elágazás csatornanyílásának zárva tartása és a másik elágazás csatornanyílásának nyitva tartása a 4—7. ábrák nyomán leírt nyelvekhez hasonló nyelvek segélyével történik, melyek (40) és (40)-el vannak jelölve (8. ábra). A nyelveknek (42) vége a 8. ábrából látható módon akként van kiképezve, hogy a nyitva hagyott csatornanyílás mindenütt egyenlő szélességgel bír. Az ezen nyelvek beállítására szolgáló szerkezet, mely a 10. ábrában van föltüntetve, két párhuzamos (43) és (44) emeltyűből áll, melyeknek fölső vége a (41 40) nyelvekkel összekötött (45), illetőleg (46) toldatokhoz van kapcsolva; a (43 44) emeltyűk alsó végükön a (47) rúd által egymással és a (48) rúd segélyével az (50) tengelyre ékelt (49) karral van összekötve. Az (50) tengely a pályatest szintje alatt elrendezett aknában a csatornanyílással párhuzamosan van elrendezve és az (51) kar (9. ábra), valamint az (52) rúd segélyével a váltónyelvek működtetésére szolgáló szerkezettel van összekötve. Az (53) és (54) váltónyelvek az (55), illetőleg (56) emeltyűk segélyével működtetnek, melyeknek alsó vége az (57) rúd által egymással és az (50) tengellyel van összekötve. Az (50)