25233. lajstromszámú szabadalom • Újítások földalatti áramvezetéssel bíró elektromos vasutak pályaszerkezetén

— 4 -tengelyre még egy harmadik kar van ékelve (8. ábra), mely az (58) rúd segélyével a pályatest egyik oldalán elrendezett (59) emeltyűvel van összekötve. Az (52) rúd és az (55 56) emeltyűk (9. ábra) közé a (60) ellensúly van igtatva, mely elrendezésénél fogva a váltónyelveket az egyik vagy másik végállásban igyekszik tartani. Hasonló módon a csatornahasíték nyílásában elrendezett nyelvek működtetésére szolgáló emeltyűszerkezet is egy (61) ellensúllyal van fölszerelve. A 11—16. ábrák a találmány szerint elrendezett pályakeresztezést láttatnak. Ilyen keresztezéseknél a közönséges vastartók a pálya alátámasztására alkalmatlanok, a miért is az elrendezést a következő módon foganatosítjuk. Az egyik vágány pályasínjei (62)-vel, az ezt keresztező vágány pályasínei pedig (62)-vel vannak jelölve (11. ábra), míg az egyik csatorna sínjei (64)-el, a másik csatorna sínjei pedig (65)-el vannak jelölve. A pályasineknek egymást keresztező szelvényeiben oly vastartókat alkalmazunk, melyek a pálya más szelvényeiben alkalmazott vastartóktól anynyiban térnek el, hogy végeik, vagyis a csatlakozó fölületek rézsútosan vannak kiképezve, úgy hogy négy tartóból egy négyszögletes keretet lehessen alkotni. A rajz szerint a keresztezés közel 90° alatt történik, a miért az egymást keresztező szelvényekben alkalmazott és a 13., 14. ábrákban külön föltüntetett tartók közel 45° alatt elmetszett (66) végekkel bírnak és ezek alatt a lefelé nyúló (67) összekötő toldatokkal vannak ellátva, úgy hogy négy ilyen tartóból egy négyszögletes keretet alkothatunk. Ezen elrendezés következtében pl. a (62) síneknek a (63) sinek között fekvő részei egész terjedelmükben a (03) sinekre merőleges két tartón nyugszanak; ugyanez áll a (63) síneknek a (62) sinek között fekvő részeire is. A csatornák nyílásainál a pályasinek (68)-nál meg vannak szakítva, hogy az áramszedők a keresztezésen szabadon átjárhassanak. A vastartókból képezett keret által bezárt helyet czélszerűen bizonyos mélységig kiássuk, hogy egy akna létesüljön (12. ábra), 1 melyben a vezetékek felfüggesztésére szol: gáló részeket rendezzük el. Ezen czélra a (69) í tartók szolgálnak, melyek a vezetékek föj lőtt az akna mennyezetén vannak megerősítve és ismeretes szerkezetű izolátorokat hordanak, melyekre a vezetéksinek a szokásos módon vannak szerelve. A csatornanyílást övező (64) és (65) sinek (11. ábra) az akna középpontjában futnak össze és itt a (70) lemezek segélyével vannak egymással összekötve. Nagyobb szilárdság elérése czéljából ezen sineketa(71) oszloppal (12. ábra) támasztjuk alá. Ezen | oszlop fölső vége négy (72) ággal bír (15. és 16. ábra), melyek végükön vízszintes karimákkal vannak ellátva, hogy a csatornák sínjeit a (70) lemezekkel együtt a (71) oszlop ágain csavarok segélyével erősíthessük meg. A (72) ágak belső föliilete az egymást metsző vezetékcsatornák alakjának megfelelően van kiképezve, a mint ez a 12., 15. és 16. ábrákból látható. A (64 65) és (62 63) sinek közötti inyí• lások a (73) lemezekkel (11. ábra) vannak elzárva, melyek az akna mennyezetét képezik; ezen lemezek egyikében a (74) nyílás van kiképezve, melyen át egy ember kényelmesen az aknába juthat. A vastartók és a csatornasinek alátámasztására szolgáló oszlop természetesen más alakkal is bírhat, sőt az oszlop helyett más alkalmas tartószerkezet is alkalmazható a nélkül, hogy ez által a találmány lényege j megváltoznék. Ha a pályák nem derékszög alatt keresztezik egymást, akkor a vastartók alkotta keret sem képez derékszögű négyszöget és ennek megfelelően a vastartók végei, fölületei akként rendezendők el, hogy a vastartókból alkotott keret alakja teljesen megegyezzék a vágányok metszési négyszögével. SZABADAT.MI IGÉNYEK. 1. Földalatti áramvezetékkel bíró elektromos vasutaknál egy az áramszedőnek a csatornába való bevezetését illetőleg abból való kiemelését lehetővé tevő szerkezet, jellemezve a vezetékcsatorna