25139. lajstromszámú szabadalom • Sebességszabályozó

2 -mutatott alakban készíttetik, alsó részen (10) karimával bír, a mely csavarok által, vagy más megfelelő módon erősíttetik a (3) tolattyúszekrényre, közvetlenül a (11) gőzbevezető nyílás fölé (3. ábra), úgyhogy a hajtóközeg közvetlenül a szelepház alsó részén lévő (12) csőből a (3) szekrénybe juthat. A szelepház két, egymástól elválasztott, egymással derékszöget képező (13 14) csővel bír, a melyek közül az egyik vagy a másik a hajtóközeg bebocsátására szolgál [jelen esetben a (13)], a melyhez azután a (15) karima közvetítésével a hozzávezető (15a) cső csatlakozik, míg a (14) cső egy (16) lappal le van zárva. A (2) szekrény belsejében egy (17) szelepkamra van kiképezve, a melyben a (18) karimák egy szelepvezető (19) tokot tartanak. Ezen (19) tok a (17) szelepkamra hosszában végig halad és a (17) kamrával a (18) karimáktól jobbra és balra eső részen, míg a (18) karimák közötti részen a gőzbebocsátó térrel szabadon közlekedik. Ezen közlekedés létesítése czéljából a vezetőtok mindkét végén nyitott és úgy a közepén, mint oldalt is a (18) karimákon kívül egy bizonyos számú (20), illetve (21 22) nyílással bír. A (19) tok belseje egy tökéletes, sima vezetéket képez az (1) regulátorszelep részére azon czélból, hogy a (21) és (22) nyílások tökéletes összeműködése jöjjön létre. Ezen (1) szelep egy bizonyos számú (23 24 25) zárótárcsából áll, a melyek egymástól egy bizonyos egyenlő távolságban egy átmenő (26) szeleprúdra vannak alkalmazva; a (26) rúd a (19) tok egyik végén (27)-nél vezetve van, míg a szeleprúd másik vége, illetve a (25) szelep egy (28) akasztóval bír, a melybe egy (30) rúd (29) feje nyúlik, a mely (30) rúd a (19) tok (32) vezetékén és egy (31) tömszelenczén keresztül jut ki a (2) szekrényből. A (30) rúd és a szelep közötti kapcsolás módja különben mellékes. A rúd a szabályozóműnek egy részét képezi, és annak mozgatását feszerővel bíró közeg (pl. sűrített levegő), vagy vákuum hozza létre, a hol is a feszültségnek vagy légritkításnak mértékét a gép sebessége határozza meg. A rúdnak a (2) szekrényen kívül lévő (33) vége egy (34) membránhoz vagy egy dugattyúhoz csatlakozik, a melyre egyrészről a feszerővel bíró közeg, illetve vákuum, másrészről egy súlyemeltyű hat. Ezen membrán vagy dugattyú tetszőleges alakkal bírhat és valamely alkalmas szekrényben (vagy hengerben) lehet elrendezve, azonban ajánlatos a legnagyobb mérvű érzékenység szempontjából egy oly rugalmas (34) membránlapot választani, a mint a milyen a rajzlapon van föltüntetve. Ezen (34) membránnak széle (35)-nél a (37) sűrített levegő vagy vákuumszekrény gyűrűalakú karimájára van erősítve és annak egyik falát képezi, tehát a (37) szekrényben lévő sűrített levegő vagy vákuum hatásának közvetlenül ki van téve. Ezen szekrény (38)-nál a (39) kerettel mereven össze van kapcsolva, a mely keret a (40) és (41) tartókból áll, a melyek a (38) karima segélyével a (37) szekrényt tartják és (42) karimájukkal a (2) szelepházra vannak erősítve. A (37) szekrény tetszőleges nagyságú és alakú lehet és egy belső konkáv (43) fallal bír, a mely a (34) membrán támaszfalát képezi, ha az a mechanikai behatás folytán kihajlik. Az összegyűlt lecsapódások levezetésére és a tisztítás czéljából a (37) szekrény egy (44) levezetőcsappal van ellátva; a szekrény fölső részén egy (46) szabályozószeleppel bíró (45) kivezetőcső van elrendezve, a mely szelep a (47) rúdján ülő (48) kézikerékkel beállítható; egy a (47) rúdra szerelt (49) mutató, a mely egy (50) osztótárcsa előtt mozog, lehetővé teszi a (46) szelep pontos beállítását és így a gépnek sebessége (töltési fok), illetve a szükséges sűrített levegő vagy vákuum mértéke kellő módon szabályozható. Az 1—4. ábrákon föltüntetett kiviteli alak szerint a (37) szekrénybe maga a gép szorít, menetközben legczélszerűbben egy (51) légszivattyú (1. és 5. ábra) által levegőt vagy valamely más, nyomással bíró közeget, a mely légszivattyút a gép közvetlenül hajtja. Ezen szivattyúnak a (34)