25124. lajstromszámú szabadalom • Lapátos kerékkoszorú gőz- vagy más turbinák vezető- és futókerekeihez

A hajtóközeg nyomásának és a turbina­kerékben uralkodó nyomásnak különbsége különösen akkor fog érezhetővé válni, ha kondenzácziós gőzturbinát valamely okból kondenzátor nélkül kell járatnunk. Ekkor az 5. ábrán látható hatás fog föllépni, vagyis (b) bevezető csatornákból zárt, a turbina ke­reket körülvevő gyűrű alakjában kiáramló gőzsugár ellapul. A 6. ábrán látható eset különösen normális üzemnél lép föl könnyen, minthogy a kazánnyomás és a kondenzátor­nyomás elkerűlhetlen ingadozásai következ­tében mindig nehézségekbe ütközik az, hogy a gőzt úgy expaiuláltassuk, hogy a fáradt gőz feszültsége pontosan a kondenzátornyo­mással legyen egyenlővé. Az ellennyomás különösen akkor fog nagy mértékben inga­dozni, mikor a fáradt gőzt fűtésre használjuk. Akár a föntebb jelzett egyik, akár a má­sik esettel álljunk is szemben, a gőz soha­sem fog a 4. ábrán föltüntetett szabályszerű módon a czellákba áramolni, hanem a gőz áramlása az 5. vagy 6. ábrán látható mó­don fog végbemenni, mi azért hátrányos, mert a gőz vagy lökéssel éri a turbina kere­ket és ez veszteségekre arl okot, vagy pedig csak részben áramlik a czellákba. Ezenkívül mikor a gőz az U-alakú (a) czellák egyik oldalán áramlik be ezekbe, a tengelyre mindig az (x) nyíl irányában ható nyomást gyakorol (7. ábra) és eme tengely­irányú nyomás következtében a turbinake­rék el fog tolódni. Bármily csekély legyen is ez az eltolódás, a turbina hatásfokát mégis tetemesen kisebbíteni fogja, ameny­nyiben a gőz nem jut a kellő módon a czel­lába és nem éri ezt az arra rendelt fölüle­tén, mint azt a 4. ábrán jeleztük, hanem ha a turbinakerék az (x) nyíl irányában toló­dott el (7. ábra), a czella falát a czella víz­szintes középvonalához közelebb éri, ezért nem áramlik kezdettől fogva a czella (c) fala mentén, hanem ennek görbe részébe ütközik, úgy hogy az ütközés következtében veszteségek lépnek föl. Hogy a tengelynyo­mást fölfogjuk, ebben az esetben a tengelyt középvonala irányában támasztócsappal kell megtámasztani, vagy fésűscsapágyat kell al­kalmazni, mi nagy fordulatszám esetében | gyakori üzemzavarokra ad okot és a hatás­fokra is kedvezőtlen befolyást gyakorol. Ha viszont a tengely bármely okból az ellenkező irányban, tehát az (y) nyíl irányá­ban (8. ábra) tolódik el, a gőz egyrésze egy­általában nem jut a czellába, hanem a tur­binakerék kerületét éri, tehát a hajtóközeg­nek csak egy része jut a czellába és gya­korol erre hatást. Mindezeket a hátrányokat elkerülhetjük, ha a czellákat a találmány szerint alakítjuk, vagyis ha egy kettős czellát alkalmazunk, mint az a 9. ábrán látható, mely két U-alakú czella kombinálásából származik. Ily czel­láknál a bevezető csatornákat akként kell elrendezni, hogy a gőzsugár a czellát a kö­zepén érje. A két czella (d) falai ekkor a csúcsalakú (e) középfalba futnak össze és a gőzsugár eme középfal felé áramlik. A sugarat ez az (e) fal azonnal megosztja és a sugár két része a (d) falak mentén áram­lik tovább. Az ily czelláknál az U-alakú czellák összes előnyei föllépnnek, nevezete­sen biztosítva van a gőz potencziális ener­giájának teljes kihasználása annak követ­keztében, hogy a súgár áramlási iránya tökéletesen megfordul és hogy a gőzt két­szer vezetjük a turbinakerék forgássíkjával párhúzamos irányban. Másrészt elkerüljük mindazokat a hátrányokat, melyek egyszerű U-alakú czelláknál föllépnek, amennyiben a turbina sem a beáramló gőz nyomásának és a turbinakerékben uralkodó nyomásnak különbségétől, sem a turbinakerék kismérvű tengelyirányos eltolódásától nem függ. Az a körülmény, hogy a gőzsugár a czellába való beáramlásánál kontrakcziót szenved-e (5. ábra), vagy ellapul-e (6. ábra), mellékes, mert az (e) közfalat minden esetben éri és ezen helyesen oszlik meg. Ép úgy mellékes az is, hogy eltolódik-e a turbinakerék az egyik vagy másik irány felé, mert az a körülmény, hogy azonos gőzmennyiség jut-e a czella két részébe, az üzemviszonyokat nem befolyásolja. Végül a tengelyirányos eltolódás főoka, vagyis az U-alakú czellára ható egyoldalú gőznyomás (1. a 7. ábrát) ebben az esetben teljesen ki van küszöbölve. Ha a czellát a leirt módon alakítjuk, a

Next

/
Oldalképek
Tartalom