25124. lajstromszámú szabadalom • Lapátos kerékkoszorú gőz- vagy más turbinák vezető- és futókerekeihez

Megjelent 19Ó2. évi augusztus hó 553-án. MAGY. KIR. SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 25124. szám. V/d/l. OSZTÁLY. Lapátos kerékkoszorú gőz- vagy más turbinák vezető- és futókerekeihez. STUMPF JÁNOS MÉRNŐK ÉS TANÁR BERLIN-CHARLOTTENBURGBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1901 deczember hó 2-ika. A találmány tárgyát lapátos kerékkoszorú képezi gőz- vagy más turbinák vezető- és futókerekeihez és a csatolt rajz 1. ábráján a turbina futókerekének, valamint az ezt körülvevő vezető kerekének lapátos kerékkoszorúja egy részét vízszintes metszetben tünteti föl. A 2. ábra a turbina futókerekének (turbina-keréknek) palástföltiletét ábrázolja fölülnézetben. A futókerék lapátjait a magukban ismeretes (U) keresztmetszetű (a) czellák képezik, melyekben a hajtó közeg (gőz, nyomás alatt álló gáz, levegő vagy víz) áramlási iránya 180°-kal megváltozik. A 3. ábra metszet az 1. ábra X—X vonala szerint és a turbina egy vezető szerkezetét tünteti föl. A hajtóközeg, pl. a gőz, a teljes nyomás alatt áramlik be a vezetőszerkezet (b) csatornájába. A (b2) szűkületből kezdve a nyomás csökken, amennyiben a gőz ettől a ponttól kezdve expandálódik. Az expanzió igen természetesen nagy fokú lehet, ha kondenzátoros turbinát szerkesztünk, a gőz expanzióját egészen a kondenzátorban uralkodó feszültségig vihetjük, hogy a gőznyomásnak megfelelő potencziális energiát teljesen a kerék mozgásmennyiségének gyarapítására fordíthassuk. Ily turbina üzemviszonyai ama feszültségkülönbségnek megfelelően, mely a csatornából kiáramló gőz feszültsége és a turbinakerékben levő gőz feszültsége között föllép, különbözők. A 4. ábrán sematikusan egy (a) czella és (b) bevezető csatorna látható, hogy a rajz világosabb legyen, a két rész között levő közt jóval nagyobbnak tüntettük föl, mint a mekkora az a valóságban. Ha a (b) bevezetőcsatornából átáramló gőz feszültsége pontosan ugyanaz, ami a turbina-kerékben uralkodó feszültség, akkor a gőz tömör, minden pontján azonos keresztmetszetű sugárban áramlik át. Ha a turbinakerékben uralkodó nyomás nagyobb, mint a gőz feszültsége, akkor a gőzsugár a (b) bevezető csatornából való kilépése helyén kontrakcziót szenved, mint az az 5. ábrán látható. Ha a gőz feszültsége, mint az rendesen lenni szokott, nagyobb mint a turbina-kerékben uralkodó nyomás, a gőzsugár amint az a (b) bevezető csatornát elkagyja,ellapul,miut azt 6.ábra jelzi. Tehát a gőzsugár végleges alakja ama ponton, hol az a futókerékbe belép, a kezdeti nyomásnak és a kifuvatott gőz nyomásának különbségétől függ, mely két nyomás, tehát a gőznyomás és a kondenzátorban uralkodó nyomás folytonosan változik.