25088. lajstromszámú szabadalom • Javítások gázelegyeknek világítási, fűtési és mótorikus czélokra való fölhasználásában

Megjelent li)()í. évi augusztus lió ltt-én. SZABADALMI HIVATA L SZABADALMI LEIRAS 25088. szám. II/e. OSZTÁLYJavítások gázelegyeknek világítási, fűtési és mótorikus czélokra való fölhasználásában. WILKINSON JÓZSEF FÉNYKÉPÉSZ BUBTON-IN-LONSDALEBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1901 május hó 9-ike. A 22830. számú szabadalomban egy eljárás és készülék van védelem alá helyezve a küllevegö kizárásával elégethető szénhydrogén- és levegőkeverék előállítására. Jelen találmány a levegő hozzávezetése nélkül égő levegő- és olaj-gőz elegynek vagy más gázoknak az izzófényvilágításnál vagy fűtési és motorikus czélokra való előnyös és robbanás veszélye nélkül való fölhasználására vonatkozik. Ez az eljárás abban áll. hogy a levegő- és gázelegyet nagyobb sebességgel vezetjük, mint a mellyel az égés tovaterjedése végbe megy, a mit az által érünk el, hogy a gázt magas nyomással bocsátjuk ki. A gyakorlat igazolta, hogy ha a tökéletes elégéshez elméletileg megkívánt összetétellel bíró vagy ezt megközelítő gázelegyet alkalmazzuk és ezt nagy sebességgel, mint fönt említettük, a hevítendő tárgy felé szorítjuk, mialatt ez utóbbi csak mérsékelten fölhevített állapotban van, a hevítendő tárgy fölületén intenzív égés megy végbe és ez sokszorta gyorsabban hevíttetik föl, mintha a gáz már égve érné az illető tárgyat és hogy az elért hatás még sokkal nagyobb, ha a gázt, és levegőt jól elegyítjük, mielőtt azok a hevítendő tárgyat érik. Ehhez képest föltaláló a tökéletesen elegyített gáz- és levegő-elegyet eleinte igen mérsékelt nyomással vezeti a hevítendő tárgy felé és pedig olyan nyomás alatt, hogy a láng képződjék és a hevítendő tárgy sötét vörös izzóvá váljék, vagyis olyan hőmérsékletet vegyen föl, melynél valamely a tárggyal érintkezésbe jövő gáz meggyullad. Ezután a nyomást fokozatosan növeljük és pedig cmMíént körülbelül 7 kg.-ig, mely nyomásnál a kiáramlás sebessége olyan nagy, hogy a gáz csak hevítendő tárgy fölületén gyullad meg. Ha ilyen módon járunk el, azt találjuk, hogy a tárgy többszörié gyorsabban melegszik föl a kellő hőmérsékletre, mint hogy ha a gáz csak olyan nyomás alatt áramolna ki, hogy a gázcsapból kilépve, meggyulladna és csak a láng érné a hevítendő tárgyat. Ezen jelenség magyarázata nézetem szerint a következő: Ha a gáz és levegő az égőn gyullad meg és lángot képez, akkor a levegő nitrogénje ugyanarra a hőmérsékletre hevítendő, mint az égési termék. Ennek az a következménye, hogy a láng hőmérséklete körülbelül csak 1/3

része annak, mely akkor fejlődik, ha levegő helyett oxygént alkalmazunk. Ha el-