25088. lajstromszámú szabadalom • Javítások gázelegyeknek világítási, fűtési és mótorikus czélokra való fölhasználásában

- 2 -lenben az égéshez szükséges anyagokat vezetjük a hevítendő testre, akkor az oxygén, a szén és a hydrogén bensőleg elegyedve érik a fölhevített fölületet. A hő kényszeríti őket azután, hogy hirtelenül körülbelül annál a hőnél egyesüljenek, mely akkor fejlődik, mikor magát az oxygéut alkalmazzuk levegő helyett. Ezt a hőt, a helyett, hogy a nitrogénnel közöltetnék, a szilárd anyag azonnal nagyobb mértékben átveszi és az égési termékek, valamint a nitrogén sokkal alacsonyabb hőmérsékletnél távoznak, mint valóságos láng alkalmazása esetén. Jelen találmány gyakorlati foganatosításánál látható láng nem jön létre, hanem csak azon tárgynak gyors és intenzív fölhevítése, melyre a gázt rávezetjük, mi mellet a gázok előzetes, alapos elegyítése folytán a hevítendő test fölületéii pillanatszerű elégésnek kell végbe mennie lángképződés nélkül. Izzóköpenyek alkalmazása esetén az ilyen eljárás foganatosítása nem volna lehetséges, mert az említett magas nyomás alatt reátóduló gázok a köpenyt szétroncsolnák. Jelen eljárás az ismertetett alakban szilárd hengerekkel összeköttetésben alkalmazható. Ha azt izzóköpenyeknél akarjuk fölhasználni, akkor annyi nitrogént, levegőt vagy más el nem éghető gázt kell hozzáadnunk, hogy a láng sebessége az elegyben arra a sebességre csökkentessék, mellyel a gázelegy valamely izzóköpenyre vezethető, a nélkül, hogy ez elszakadna. Ezt egy kísérleti lángzóval köpeny nélkül könnyen megállapíthatjuk. A gázhoz ezután levegőt adunk, úgy hogy a kész gázelegy a lángzó vége közelében, azaz attól körülbelül 15 mm. távolságban meggyúladjon. Ekkor azt találjuk, hogy a köpeny hőmérséklete és ennek folytán fénye és aktinikus ereje sokkal nagyobb, mint hogyha gázban gazdagabb elegyet alkalmaznánk. Az eljárás foganatosítására mindazon szénhydrogének alkalmazhatók, melyek közönséges hőmérsékletnél elillannak, különösen ajánlatos azonban a kereskedelemben benzin, gazolin és más efféle név alatt ismeretes és körülbelül 0,65 —0,68 fajsúllyal bíró könnyű szénhydrogéneknek közönséges ásványi lámpaolajjal való keveréke, mi mellett a könnyebb szénhydrogének és a lámpaolaj közötti keverési arány körülbelül 3:1 legyen. Ebben az esetben a levegőt körülbelül 50-66° C. hőmérséklettel vezetjük be és világítási czélokra körülbelül 98,2 térrész levegőt veszünk 1,8 térrész szénhydrogénre. Az olyan szénliydrogént, mely közönséges szobahőmérsékletnél észre vehető mennyiségben el nem párolog, mint pl. a lámpaolaj, azért alkalmazunk olyan szénhydrogénnel vagy szénhydrogénkeverékkel elegyítve, mely ugyanennél a hőmérsékletnél könnyen elpárolog, hogy könnyű szénhydrogének végtelenül finom részecskék vagyis gázbuborékok alakjában környezzék a nehéz szénhydrogéneket. Ez által lehetővé válik olcsó szénhydrogéneknek alkalmazása ós ezen kívül csaknem teljesen ki van zárva az, hogy a 22330. számú szabadalomban védett készülék alkalmazásánál a diafragmában száraz részek maradjanak. A levegőt megmelegítjük, hogy a szénhydrogének megfagyását megakadályozzuk. Motoroknál a levegőt akképen melegítjük föl, hogy azt egy a mótorhengeren vagy a kipuffogó csövön alkalmazott köpenyen vezetjük keresztül. Ha a levegőt még jobban fölhevítjük, mielőtt azt a karburáló készüléken keresztül vezetnők, akkor más szénhydrogéneket is alkalmazhatunk, mint a melyek föntebb említettek. Ebben az esetben azonban könnyen azon hátrányok jelentkeznek, hogy a csövek az illető anyagok kondenzálódása folytán eldugulnak és ezenkívül könnyen telítetlen szénhydrogének, kátránylerakódás és másfélék képződhetnek. Ha tehát más, mint paraffinsorozatbeli szénhydrogéneket alkalmazunk, akkor czélszerűbb a gázt szorosan a karbuláló készülékből való kilépésnél vagy ennek közvetlen közelében fölhasználni. A gáznak motorikus czélokra való alkalmazásánál bármilyen tetszőleges nyomást alkalmazhatunk és csakis az szükséges, hogy a gázt és a levegőt az explóziókam-