25065. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék egyoldalon bevont papír összegörbülésének megakadályozására

Megjelent 1.1902Ö2. évi augusztus hó 18-án. MAGY SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 25065. szám. xill/d. OSZTÁLY. Eljárás és készülék egyoldalon bevont papir összegörbülésének megakadályozására. TÖBELMANN KÁROLY CS. GÉPÉPÍTÉSZETI FÖLÜGYELŐ BERLINBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1902 január hó 2-ika. Egyoldalon bevont és megszáradt papi- t rok többnyire azon hátránnyal bírnak, hogy különösen nedves levegőn a bevont oldal felé, erősen összegörbülnek. Ennek oka, mint ismeretes, a bevonóanyag föliiletének a száradás utáni összehúzódásában rejlik. Az eddig alkalmazott eszközök, mint erős szatinálás, az ellenkező oldalra való össze­göngyölítés vagy nedvesen tartás csak rövid ideig ható eszközök voltak. A jelen találmány czélja ezen hátrányt egy ép oly egyszerű, mint biztosan ható eljárás segélyével kiküszöbölni. Az eljárás abban áll, hogy a kenőanyagot számtalan, egymást metsző vonalakkal egész a papir­rostokig törjük és így kis, egymástól szi­getelt fölületekre osztjuk. Ezáltal lehetővé van téve, hogy a papir eredeti helyzetét megtarthassa. A mellékelt rajz 1. és 2. ábrájában a közönséges egyoldalon bevont papir és a jelen eljárás szerint kezelt papir közöttj különbség nagyított léptékben van föltün­tetve. (a, a) két egyoldalon (c, c) bevonó­anyaggal bevont papírdarab nézetét, (b, b) azok metszeteit mutatja. Mint az 1. ábrá­ból látható, az Összefüggő bevonórétegnek a száradás folytáni összehúzódása által a papir összehajlik. A 2. ábrában ellenben a bevonóanyag egymást keresztező metsző vonalakkal számtalan kis föliiletre van föl­osztva, úgy hogy ezek összehúzódása foly­tán az egész papirfölület nem hajlik össze, hanem sima maradhat. Az eljárás keresztülvitele a legkülön­bözőbb módon történhetik. Az e czélra való készülékek lényegükben hossz- és kereszt­törők, valamint esetleges utánsimítók egye­sítésében áll, a midőn előbbiek akként vannak berendezve, hogy a papirréteg állandó megváltoztatása elkerültetik. A 3. ábra értelmében a törés pl. hossz-és keresztbordázott hengerek segélyével az erre következő simítással történik, (el és e2) hengereket jelölnek, melyek kapcsolat­ban álló, legömbölyített kereszthornyokkal bírnak. Az (e2) hengert hajtjuk, míg az (el) henger rugókkal könnyen az (e2) henger­hez szorul és utóbbival együtt a bevonó­réteg keresztirányban való törését létesíti. Az (fl és f2) hengerek köpenyfölületükön hosszhornyokkal bírnak, melyek egymással

Next

/
Oldalképek
Tartalom