25065. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék egyoldalon bevont papír összegörbülésének megakadályozására

kapcsolatban állanak, a midőn az (f2) hen­ger ép úgy nyeri hajtását, mint az (e2) henger. Az (el és e2) hengerek közé be­helyezett papir, bevont oldalával fölfelé fordítva, az (fl és f2) hengerek között át­halad. míg a (g, gl) hengereket kisimítva hagyja el. A hengerek (fogaskerekekkel történő) hajtása és a (h) vezetőfölületek el­rendezése tetszésszerinti ismert módon tör­ténik. A 4. ábra értelmében a törés azáltal létesül, hogy a papirt egy letompított él és azután egy hosszhornyokkal ellátott hen­ger fölött vezetjük el. (1, 1) elállítható hen­gereket jelölnek, melyek a papirszalagot helyes törési szögben vezetik, (i) egy ten­gelyen ágyazott, háromélii hasábot jelöl, melynek működő éle helyében egy tetszés­szerinti. a piszok és leválasztott papirros­toktól a forgó (k) kefével tisztított éle állítható. A másik irányban való törés hasonlóan, mint a 8. ábrabeli szerkezetnél, a kereszthornyokkal ellátott (m) henger se­gélyével történik. Egy második ezen hen­gerrel kapcsolatban álló henger alkalmazása ezen kivitelnél elmaradhat, mivel a papir húzás mellett vezettetik át. Az áthaladás után czélszerűen ezen elrendezésnél is si­mítás következik. Az eljárás kivitelére az 5., 6. és 7. áb­rák egy további példát mutatnak. Itt a törés azáltal történik, hogy a papirt letom pított élek fölött vezetjük át, melyek közül az egyik a törésvonalakat az egyik irány­ban, a másik pedig a másik irányban állítja elő. Az 5. ábra értelmében a papirt (o, o) vezetőhengerek segélyével a (p és q) törő­élek fölött vezetjük el, melyek egymáshoz képest derékszög alatt vannak állítva. Fe­szültségnek a papirpályán belül való elke­rülésére a (p, q) élek eliptikusan vannak alakítva. A 6. ábrának megfelelően a törés azál­tal történik, hogy a papirszalagot a (v) hengerről letekercseljük és egymásután a két, vonalzószerűen kiképezett (z) törőélen át a (w) hengerre föltekercseljük. E mellett 1 egymást derékszög alatt keresztező törés­vonalak keletkeznek. Hasonló a 7. ábrabeli készülék is. Az (r) hengeren átvezetett papirszalagot az egyik (s) törőél (vonalzó) fölött oly módon vezet­jük el, hogy a papir hossztengelyéhez ké­pest egy bizonyos a húzási iránytól függő szög alatt, a rajz szerint 45° alatt törés­vonalak keletkeznek, a papir ezután egy második (t) vezetőhengerhez, innét egy az (s) törőéltől bizonyos távolságban és utóbbi­val párhuzamosan elhelyezett második (u) törőél fölé fut, mely az előbb képezettekre merőleges törővonalakat létesít. Ezen készülékeknél természetesen a pa­pírnak bevonóanyagréteggel bevont oldalát a törőélekre való tekintettel kifelé kell for­dítani. A 3—7. ábrákban az eljárás keresztül­vitelére szolgáló példák föltüntetése által nincsenek az összes lehetséges kivitelek kimerítve, sőt igen könnyen a készülékek egész sorozata nevezhető meg, melyek se­gélyével a jelen találmány szintén kivihető. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás az egyoldalon bevont papir össze­görbülésének megakadályozására, jelle­mezve azáltal, hogy a papirra fölvitt anyagréteget a megszáradás után ke­reszt- és hosszirányban történő törés által kis önálló fölületekre osztjuk, a nélkül, hogy a papirfölület .megsérülne. 2. Készülék az 1. igénypont szerinti eljárás keresztülvitelére, mely egy pár hossz­irányban bordázott hengernek egy simító hengerpárral való kapcsolásában áll. 3. Készülék az 1. igénypont szerinti eljárás keresztülvitelére, jellemezve azáltal, hogy a papirra fölvitt réteg törése az egyik irányban a réteges oldallal kifelé for­dított papírnak egy legömbölyített élen való átvezetése által, míg a rétegnek a másik irányban való törése a papírnak egy megfelelően bordázott hengeren való áthúzása által történik. 4. Készülék az 1. igénypont szerinti eljárás keresztülvitelére, jellemezve azáltal, hogy a papirra fölvitt réteg törése a papír­nak törőélek fölött való elvezetése által

Next

/
Oldalképek
Tartalom