24987. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fölül és alul a sorból kinyúló részeknek bíró ferde betűkkel egyetlen Jaquard-géppel való szövésére

Megjelent 1903. évi augusztus lió l'á-é»». MAGY.ggg KIR. SZABADALMI |f|j|| HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 24987. szám. XIV/b. OSZTÁLY. Eljárás fölül és alul a sorból kinyúló részekkel bíró ferde betűknek egyetlen Jaquard-gépen való szövésére. HOSSNER RUDOLF GYÁBOS SCIILUCKENAU/M. SCHÖNAUBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1902 márczius hó 1-je. Az eddigi eljárásoknál, melyek szerint szövetekbe írást lehet szőni, minden egyes névről, illetőleg szóról patronpapiron külön rajzot kellett készíteni és ennek megfelelően a Jacquardgép Jacquard-kártyáit fölvetni. Az ismeretes eljárás, mely szerint ezt az írást egyes különálló betűket jelképező Jacquard-kártyákból állítjuk össze, annyiban okoz nehézségeket, amennyiben az eljárás kivitele négy Jacquard-gép alkalmazását követeli meg. A gyakorlatban majdnem lehetetlen, hogy négy Jacquard-gépen állítsunk elő ily szöveteket, ezért nem is szokásos a neveket oly módon szőni, hogy egyes különálló Jacquard-kártyákból állítjuk össze azokat, hanem inkább külön rajzokat szokás készíteni az egyes nevekről és ezek után külön Jacquard-kártyákat előállítani. A találmány tárgyát képező eljárás szerint sikerül csak egyetlen Jacquard-gépen fekvő kurzív írást szőni. Az eljárás szerint patronpapirra az egész alfabétet (nagy és kis betűket) fölrajzoljuk, úgy mint az a mellékelt rajz 1. ábráján látható, gondoskodva arról, hogy a betűk elválasztási helyei függélyes irányban, tehát a lánczfonalak irányában mindig ugyanarra a vonalra essenek. A rajzon példaképen választott «Rolf» szónál négy ily (x) betűvel jelzett megosztási hely van, melyek a (b, b, c, c, d, d és e, e) függélyesen fekszenek. Ezenkívül minden betűt, mely a sorból fölül is, alul is kinyúlik, vagy csak fölül vagy csak alul kinyúlik, függélyes irányban (tehát a lánczfonal irányában) három részre, az (1) fölső, a (2) sorközi és a (3) alsó részre osztjuk, mindegyik részhez egy-egy külön, önálló Jacquard-kártyát verünk, minek következtében a Jacquard-gép kártyahengerét is megfelelően meg kell osztani, így pl. a «Rolf» szóban az «f» betűből az egyik kártyalap a fölső (1) részt, a második a (2) sorközi részt és a harmadik az alsó (3) részt létesíti, míg az «o» betűnél, mely teljesen a sorba esik, két lap (24 kártya) «kötést» (pl. «köperkötést») kötünk be. A «Rolf» szónál, ha az «R» és «o» betű között összefüggést akarunk létesíteni, az «R» betű fölső részét szövő kártyához üres kötést létesítő kártyát kapcsolunk, mert a következő «o» betű fölött más betű fölső része nem fekszik. A csatolt rajz 1. ábráján a betűk egyes részeinek szövésére szolgáló Jacquard-kár-