24986. lajstromszámú szabadalom • Készülék mozgások átvitelére és sebességek változtatására

— 4 -szabályozható. Ennek folytán a kerékpáros lejtőkön való lefelé haladásnál nincs többé azon veszélynek kitéve, hogy a taposó magával ragadja. E helyen megjegyzendő, hogy azon lehetőség, mely szerint a (c) kereket egy állandóan maradó erőkifejtésnek az (r) kerékre történő hatása mellett ellenkező értelemben forgathatjuk, mótor jármű veknél például arra szolgálhat, hogy a járművet visszafelé mozgassuk. Látható, hogy ezen szerkezeteknél a (k) tok egy önműködő, időnként működésbe jövő bekapcsolószerkezetet képez, mely az öszszes sebességváltoztató készülékeknél alkalmazást nyerhet. Tényleg megállapíttatott, hogy az esetben, mikor az ellenállás nagyobbodik, a (q) csap a (k) tokot jobbra tolja és e mellett a (j) rúgót többé vagy kevésbbé összelapítja. A tok ezen hosszirányú mozgását oly módon használhatjuk ki, hogy a tokot valamely sebességváltoztató készülék különböző elemeivel fokozatosan kapcsolatba hozzuk, úgy hogy a bekapcsolást azon elem végzi, mely megfelel a legyőzendő ellenálláshoz illő sebességnek. A 3. ábra az 1. ábrában föltiintetett készüléknek egy a sebességet változtató differencziálhajtással való kapcsolatát mutatja. Ezen kiviteli alaknál a (k) tok (z) hornyai útján egy (y) hüvellyel van állandóan kapcsolva, melynek (yl) léczein a (z) hornyok hosszirányban csúsznak, úgy hogy a (k) tok és (y) hüvely mindig együtt forog. Az (y) hüvely (v3) belső fogazással bír, melybe a (vl v2) fogaskerekek fogódznak; utóbbiak egy (u) részen ülnek, mely a (b) tengely körül csak akkor foroghat, ha előbb egy ellenállást győz le, mely ellenállást az (u) résszel összekötött kúpos részre a (c) kerék (o) betétjének üregében kifejtett súrlódás képez. A (c) kerék a (b) tengelyre van fölékelve. Hasonlóan a fönt leírt berendezéshez, a (h) és (i) ferde fölületek ezen kivitelnél is alkalmazást nyernek, melyek a (k) tokot illetve az (f) hüvely fejét határolják; ezen (f) hüvely a helytálló (a) szán egy részét képezi. Az (f) hüvelyt körülvevő (j) rúgó és az (o p pl) hornyok ezen kivitelnél is megvannak. Ha a (k) tok hosszirányban eltolódik, akkor (z) hornyai az (y) hüvely léczein csúsznak, míg egyidejűleg a tok (1) kiugrásai a tengely (m) hosszhornyaiban mozognak. Addig, míg ezen (1) kiugrások ezen (m) hornyokban vannak, a mi egy ékkötéshez hasonlít, addig a (c) kerék forgásánál a tokot közvetlenül magával viszi; ha az (1) kiugrások az (n) körhoronyhoz értek, akkor a (c) kerék a differencziálhajtás segélyével hat a (k) tokra. Ily módon önműködő sebességszabályozás áll be. Az (u) rész által tartott fogaskerekek oly módon vannak elrendezve, hogy a (c) kerék és a (k) tok ugyanazon értelemben forognak; a <;szabad kereket» úgy kapjuk, mint az előbbi kivitelnél. A féket egyszer a (pl) horony, másszor az (u) rész kúpalakú toldatának a megfelelő (d) üregben való súrlódása képezi. Ügy, mint a fönt leírt kivitelnél, ezen kivitelnél is vagy az által fékezhetünk, hogy a taposókat mozgathatlanul fogvatartjuk, vagy pedig az által, hogy a (c) kereket az (r) kerékkel ellentétesen forgatjuk. A (k) toknak a 2. ábrában föltüntetett kiviteli alakja az által van jellemezve, hogy annál egymást keresztező hornyok vannak elrendezve. Ezen kivitelnél egy a fönt leírt kivitelnél elrendezett horonyhoz hasonló (o) horony és egy sinus-vonal értelmében futó (x) horony van alkalmazva, melynek középsíkja a (k) rész tengelyére merőleges, míg az (x) és (o) hornyokat ferde szimmetrikus (p pl) hornyok kötik össze. Ha ezen tokot alkalmazzuk, akkor a kúpos résznek a megfelelő üregbe (mely úgy van kiképezve, mint az 1. ábrabeli (d) üreg) való szorítását oly módon kell szabályozni, hogy a kúpos részt csúszás nélkül teljesen betoljuk az üregbe. Ha a (j) rúgó a fönt leírt módon összelapíttatott, akkor az (x) horony falai az (r) kerék csapjára állandóan hatást fejtenek ki és az (r) kereket magukkal viszik. Az ezen hatást létesítő erőt két érték határolja, melyeket a rugónak a (q) csap külső baloldali vagy