24904. lajstromszámú szabadalom • Gőzzel vagy forró levegővel táplált fűtőberendezés

— 2 légtartály, a (D4) szerkezetként pedig egy vákuumszivattyú vagy alacsony nyomású tartály szolgálhat. A (D) szelep a (C) thermostat által közvetlenül vagy közvetve működtethető. A (D5) cső (3. ábra), mely a légvezetéktől ágazik el és a thermostat hatása alatt áll, szintén a (D) szelephez vezet. A (C) thermostatnak (3. ábra) (C2) részével a hajlékony (Cl) membrán van összekötve. A (D) szelep az (E) membránnal van ellátva, mely az (El) harántlemezzel és ennek közvetítésével az (E2) és (E3) szelepekkel áll összeköttetésben, melyek egyike az (E4), másika az (E5) rúgó hatása alatt áll. A (D) szeleptől az (E6) cső az (A) fűtő testhez (1. ábra) vezet. A 4. ábrában külön is föltüntetett (F) zárószelep, mely az (A) fűtőtest és (B) kazán (1. ábra) között van elrendezve, a gőzt a kazántól önműködően a fűtő testbe áramoltatja, ezenkívül a kondenzácziós vizet is kibocsátja és azonnal záródik, mihelyt levegő szoríttatik a fűtőtestbe. A kondenzácziós víz a fűtő testből a (Bl) csövön át (1. ábra) a (B2) tartályba folyik, melyből az a (B3) szivattyú segélyével viszszaszoríttatik a kazánba. A 2. ábra az imént leírthoz hasonló berendezést szemléltet, csakhogy itt a fűtőtest egy külön (I) visszafolyató csővel van ellátva. Ajánlatos minden ilyen csőben oly szelepet elrendezni, mely, mihelyt levegő szoríttatik a fűtő testbe, záródik. A 2. ábrában ezen czélra a közönséges (J) membránszelep szolgál, melyet a (D) szabályozó szeleppel összekötött (Jl) csövön beáramló levegő működtet. A berendezés üzembehozatala előtt a (C) thermostatot akként állítjuk be, hogy az valamely tetszőlegesen megállapított hőmérséklet elérésénél műdödésbe lépjen ; midőn a gőzt a fűtőtestbe bocsátjuk, a (Cl) tliermostatszelep zárva, a (D) szabályozó szelep pedig oly állásban van, melynél a fűtőtest a (D3) csövön át a (Di) vákuumszivattyúval van összekötve. A gőz ennélfogva megtölti a fűtő testet és ebből a (D) szelepen át távozik, mely a tliermostathoz oly közel van elrendezve, hogy a (ü) szelepen átáramló forró gőz hője azonnal a thermostatra hat és ez utóbbit bal felé mozgatja (3. ábra), minek kö-J vetkeztében a (Cl) thermostatszelep kissé megnyílik. Mihelyt ez megtörténik, a (D5) csövön át levegő szoríttatik az (E) membránhoz. A (D) szabályozó szelep (3. ábra) előnyösen akként van szerkesztve, hogy az (E2) szelep könnyebben működtessék, mint az (E3) szelep, minélfogva az (E) membrán a reá ható levegő által mozgatva, az (E2) szelepet zárja, a nélkül hogy az ezzel ellenkező irányban működő (E3) szelepet már is működtetné, vagyis megnyitná. Ez által a fűtő testnek a (D4) vákuumszivattyúval való összeköttetése elzáratik, úgy hogyr

a gőz a fűtő testből ki nem áramolhatik. Ha már most a hőmérséklet a fűtött helyiségben az előzőleg megállapított hőfok fölé emelkedik, akkor a thermostat még jobban kitér, minek következtében a (Cl) thennostatszelepen át ínég több levegő áramolhatik a (D) szelepbe. Most az (E) membrán (3. ábra) a reá ható nagyobb nyomás folytán megnyitja az (E3) szelepet és ez által a fűtő testet a (D2) légszivattyúval köti össze, úgy hogy a fűtő testbe azonnal levegő áramlik. Minthogy pedig a beáramló levegő nyomása valamivel nagyobb mint a gőzé, a (F) szelepet önműködően tüstént zárja, mely ez által a gőzt a fűtő testbe zárja és az (E3) szelep nyitott helyzeténél beszorítható levegő tnenynyiségét korlátozza. Ennélfogva a fűtőföliilet csak kevéssel csökkentetik, mely föliiletcsökkenés mértékét a levegő és a gőz nyomásának szabályozásával tetszés szerint szabályozhatjuk. Az ekként a fűtőtestben bezárt gőz lassankint kondenzálódik, minek következtében mindig több és több tér keletkezik a levegő számára, mely ily módon lassanként, mintegy szakaszosan bocsáttatik be a fűtő testbe. A mint tehát látható, a levegő által betöltött tér a fűtő fölület csökkentése czéljából csak lassan és fokozatosan nagyobbodik.