24904. lajstromszámú szabadalom • Gőzzel vagy forró levegővel táplált fűtőberendezés

— «s — Mihelyt a hőmérséklet a fűtendő helyiségben ismét a beállított hőfokig csökken, a thermostatszelep oly állásba jön, melynél az majdnem zárva van, minek következtében az (E) membránra (3. ábra) ható nyomás ismét csökken. Ekkor az (E5) rúgó (3. ábra) az (E3) szelepet zárja, a mikor is a fűtőtest sem a (D4) vákuumszivattyúval, sem pedig a (D2) légszivattyúval nem közlekedhetik. Ha már most a hőmérséklet a beállított hőfok alá sülyed, a thermostatszelep egészen záródik és az (E) membránra ható nyomás annyira csökken, hogy az (E4) rúgó az (E2) szelepet nyitja és ez által a fűtő testet összeköti a (D4) vákuumszivattyúval. Ennek következtében a levegő a fűtő testből kiszívatik, úgy hogy ebben a nyomás a (B) kazánban (1. ábra) uralkodó nyomás alá sülyed és következésképen az (F) szelep azonnal megnyílik. Az (A) fűtő testbe tehát ismét gőz áramlik, míg a kondenzácziós víz az (F) szelepen át a fűtő testből kifolyik. Az (F) szelep tehát egy igen fontos föladatot teljesít. Ha ugyanis a fűtő testbe levegő szoríttatik, ezen szelep azonnal záródik, hogy a gőznek és levegőnek kiáramlását megakadályozza; ha pedig a fűtő testből levegő szívatik ki, akkor az (F) szelep tüstént megnyílik, hogy az egyik irányban gőzt bocsásson a fűtő testbe és a másik irányban a kondenzácziós vizet bocsássa ki. A levegőnek a fűtő testből való kiszívásánál tehát két médium jön mozgásba, melyek közül az egyik a nehézségi erőnek van alávetve, a másik pedig nyomás alatt áll és a nehézségi erőtől független. Az (F) szelep pontosan a nyomásváltozások szerint működik és egyszer a víznek és a gőznek a fűtő te3tből való kiáramlását akadályozza meg, míg máskor a gőzt a fűtő testbe bocsátja, a vizet pedig abból kifolyatja. A mint tehát az előzőkből kitűnik, a jelen találmány tárgyát képező berendezésnél a szabályozás nem csupán a kiszorító közegnek (a levegőnek) a fűtő testbe való egyszerű bevezetése által, hanem még az által is történik, hogy maga a fűtőtest is szabályoztatik, még pedig akként, hogy a kiszorító közegnek be- és kivezetése szabályozódik oly czélból, hogy ennek túlságos gyors be-és kiáramlása és a'fütő közegnek (gőznek) túlságos mértékben való kiáramlása megakadályoztassék, vagyis más szavakkal: a fűtőberendezés szabályozása egyrészt bizonyos kiszorító közegnek egy a fűtendő helyiség hőmérsékletváltozásai által befolyásolt és ezekhez alkalmazkodó fűtő testbe való bevezetése által, másrészt a kiszorító közeg beáramoltató vezetékének a helyiség hőmérséklet-ingadozásaitól függetlenül és önműködően bekövetkező zárása által történik, a midőn a fűtő közegnek egy ré3ze még a fűtő testben marad, hogy ennek hatásos fűtőföliiletét szabályozza. Ennek következtében a leírt berendezésnél a fűtendő helyiség hőmérséklete akként szabályoztatik, hogy a fűtőtest hatásos fölüle :e a normális hőmérsékletnek föl- vagy lefelé történő átlépésénél az egész fűtőfölületnek oly hányados részeivel csökkentetik, illetve nagyíttatik, melyek a normális hőmérséklet helyreállítására elegendők. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Gőzzel vagy forró levegővel táplált fűtő berendezés, jellemezve egy (C) thermostatnak, valamint egy, egyrészt a (D5) cső segélyével egy nyomó légszivattyúval, másrészt egy (D) szabályozó szeleppel összekötött (Cl) szelepnek akkénti elrendezése által, hogy a thermostatnak és az ezzel összeköttetésben álló (Cl) szelepnek a fűtendő hely-iségben uralkodó hőmérsékletváltozás folytán bekövetkező mozgása által a (D) szabályozó szelep akként működtetik, hogy az előre meghatározott hőmérséklet eléréséig a fűtőtest a fűtő közeget kiszívó berendezéssel tartatik összeköttetésben, ezen hőmérséklet túllépése után azonban ezen összeköttetés megszakítása mellett egy légbevezető berendezéssel köttetik öszsze, hogy levegőnek a fűtő testbe való beáramoltatása által a fűtőtest hatásos fölülete csökkentessék, a hol is a gőznek a fűtő testbe való további áramlása megszakíttatván> a fűtő testben vissza-