24897. lajstromszámú szabadalom • Vonórúd - szerelvény vasszerkezetű hidakhoz

Megjelent 1902. évi augusztus hó 2-án. MAGY. g|g KIR. SZABADALMI IBS HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 24897. szám, VlII/j. OSZTÁLY. Vonórúd-szerelvény vasszerkezetű hidakhoz. NÓVÁK GYULA DÉLI VASÚTI FÖLÜGYELŐ BUDAPESTEN. A szabadalom bejelentésének napja 1901 szeptember hó 4-ike. Jelen leírás tárgyát képező vonórúd-szerelvénynek négyféle czélja van, illetve négyféle munka keresztülvitelére használható; és pedig avval: 1. Bármely vasrácstartós hídszerkezet ferde laposvas rácsrúdjaiban az önsúly behatása alatt föllépő liúzási erő megállapítható. 2. Ha az 1. alatt jelzett erő megállapítása folytán egyes ferde laposvas-rácsrudak túlfeszült vagy laza állapota konstatálva lett, e rudak feszültsége a vonórúd-szerelvénnyel szabályozható. 3. Ha valamely laposvas rácsrúdnak (esetleg egy híd összes rácsrúdjainak) erősbítése határoztatik el, ezen erősbítés a vonórúdszerelvény segélyével oly módon vihető keresztül, hogy a régi rácsrúd hosszában fölszögecselendő új alkatrészek, a régi alkatrészekkel egyetemben nemcsak a mozgóterhelés általi, hanem már az önsúly általi igénybevételt is fölvegyék. 4. Ha egyes ferde rácsrudakon, vagy a híd összes rácsrúdjain oly nagy mérvű anyaghiányok tapasztaltatnának, hogy azoknak teljes kiváltása liatároztatnék el; vagy ha ezen teljes kiváltás erősbítés okából válnék szükségessé, akkor a rácsrudaknak ezeu kiváltása a vonórúd-szerelvény segélyével könnyen és olcsón teljesíthető s ez alkalommal feszmérők alkalmazásával az új rudakba tetszőleges nagyságú feszültség hozható be. Az 1., 2., 3. és 4. pontok alatt jelzett öszszes munkálatok a vasszerkezetnek bárminemű szilárd aláállványozása nélkül s a vasúti vonatforgalomnak vagy közúti közlekedésnek beszüntetése nélkül vihetők keresztül. Az aláállványozás elmaradása által nagymérvű megtakarítások érhetők el, az oly munkarendszerrel szemben, melynél a vasszerkezet szilárd, czölöpözött állvánnyal fogatik alá, mert a vonórúdszerelvény költsége az aláállványozás költségének csak körülbelül 5—10%-át teszi ki, s ezen körülmény adja meg a találmány tulajdonképeni értékét. A találmány mellékelt rajzokon látható és pedig: 1. ábra általános elrendezés oldalnézetben. 2. ábra az öntvénynek az övre való megerősítésének elölnézete; 3. ábra öntvény és rúd végének részlete, részben metszet, részben oldalnézetben; 4. ábra öntvény elölnézete; 5. ábra a csavaranya helyzete az öntvény körbeosztásán (ránézet);