24881. lajstromszámú szabadalom • Karburátor-szabályozó
- 2 — bír, hogy pontosan rá illeszkedhessék a (C) toldalékra, a mint az a 2. ábrán látható. Ezen (F) fal az (f) kar révén össze van kötve a (G) rúddal, mely gyönge súrlódással alkalmas módon vezettetik a karburálótér födelében és a melynek segélyével az említett (F) fal az 1. és 2. ábrában föltüntetett egyik vagy másik helyzetbe hozható. Ha az (F) fal az 1. ábrában ábrázolt helyzetben van, akkor a karburátor rendes módon működik. A (d) nyílásokon beáramló levegő találkozik a (C) toldalékon keresztül kilépő folyadékkal és az elegy az (E) csövön át a motorhoz jut. Ez a működési mód eléggé ismeretes. Ha az (F) fal a 2. ábrán bemutatott helyzetben van, akkor a (C) toldalék az említett (F) falnak csőalakú részében helyezkedik el és ez esetben teljesen el van különítve a karburáló tértől,mely a motorral áll összeköttetésben. Miután másrészt ez esetben a tölcsér fölső karimája a (d) levegőbevezető nyílások alatt van, a karburáló tér el van zárva a külső levegőtől. Ennek folytán a karburáit elegy fejlesztése meg van szakítva és a mótor nem tápláltatik. Föl kell itt említenünk azt a fontos tényt, hogy azon egész idő alatt, a míg a karburáit elegy termelése az (F) tölcsér helyzete folytán szünetel, a karburálótér egyidejűleg a csőtoldaléktól és a külső levegőtől is el van különítve. Ezen körülmények között, mihelyt az (F) tölcsér fölső helyzetébe visszavezettetik (1. ábra) és a működés ismét megkezdődik, a karburálótér ugyanazon viszonyok között lesz, mint a melyben az (F) csőalakú fal lesiilyedése előtt volt, a nélkül, hogy a karburálásban zavarok fordulnának elő, mint a milyenek a kondenzálás, az elegy összetételének megváltozása stb., a melyek föllépnének, Ka csak az (E) csövön át való gázbevezetést szüntetnők be és a fejlesztés szünetelése közben a (D) tér szabadon közlekednék a toldalékkal és a külső levegővel. Az (F) részt bármilyen czentrifugál-szabályozóval működtethetjük, mi által a motornak jó, teljesen rácziónális szabályozását 1 érhetjük el, miután a szabályozás folytonosan az energia forrására hat a nélkül, hogy ennek viszonyait megzavarná. A szabályozó a mozgatható (F) résszel bármely alkalmas mechanikai berendezés útján köthető össze oly módon, hogy az (P1 ) rész az 1. ábrában föltüntetett állásban tartassék, ha a mótor menetét rendesen föntartani kívánjuk; ha pedig a gázelegy termelését be akarjuk szüntetni a végből, hogy mótor járását lassítsuk, akkor az (F) tölcsér a 2. ábrában föltüntetett állásába vezettessék. A 3. ábra példaképen sematikusan egy elrendezést tüntet föl, mellyel egy szabályozó és a jelen találmány szerinti karburátor között az összeköttetést létesíthetjük. (H) a szabályozó, mely a kettős (h) futósúllyal van ellátva, mely utóbbin az (I) tengellyel összeköttetésben álló (i) kar nyugszik. Az (I) tengely még egy másik (i') karral van ellátva, mely az (F) résznek (G) rúdjával csuklósan összekötött (J) emeltyűre hat. A kettős futósúllyal összekötött (K) villa, mellyel a szabályozót kézzel működtethetjük, egyúttal mint lassító és gyorsító is szolgál. A szabályozót és a karburátort összekötő részek természetesen változhatnak a mótor különböző tipusa, valamint az alkalmazás különfélesége szerint, miért is a leírt berendezést csak példaképen hoztuk föl. Az 1. és 2. ábrában föltüntetett karburátornál az (F) résznek a 2. ábrában föltüntetett helyzetből az 1. ábrában látható állásba való visszavezetése bizonyos ellenállásra találhat, a mennyiben ezen fal alá van vetve egyrészt a mótor által létesített depressziónak, másrészt pedig a légnyomásnak. Ezt a hátrányt elkerülhetjük, ha a 4. és 5. ábrában föltüntetett elrendezést alkalmazzuk. Ez az elrendezés lényegileg hasonlít az előbbihez, csakhogy az (F) rész az által létesíti a karburáló térnek a levegőbevezető nyílásoktól való elválasztását, hogy ráilleszkedik egy megfelelő mérettel bíró nyílás karimájára, mely az (L) válaszfalban van elrendezve. Az (E) rész az (f) karok révén összeköttetésben van az (F') lappal,
