24861. lajstromszámú szabadalom • Kiegyenlítő többfázisú lánczolt áramokhoz

- 2 -cziója (A)-tól (B) felé folyó árammal szemben igen nagy, ezért az áram erőssége csak nagyon csekély lehet. Ha ellenben az (0) ponttól áramot ágaztatunk el, akkor (A—0) valamely transzformátor elsőd tekercselésének tekinthető, mely a (B-0) tekercselésben áramot gerjeszt. A két áram iránya közel ellentétes és az (0) ponttól a közös közbeeső vezetékbe jut. Ha pl. (0) és (B) közé egy áramfogyasztót, pl. (L) ívlámpát kapcsolunk (2. ábra), akkor az (A) ponttól jövő áram az (0) ponton át a lámpába és innen a (B) pontba folyik, azonkívül az(0—B) tekercselésben áramot is gerjeszt, mely ugyancsak a lámpán folyik át és a közvetlenül az (A) pontból jövő áramot erősíti. Ezt a kapcsolást igen gyakran alkalmazzák, így pl. ívlámpa transzformátoroknál, hol azt takarékossági kapcsolásnak nevezik. Ha az (0) pont az (A—B) egyenest felezi, ehhez a ponthoz egy háromvezetékes hálózat kiegyenlítő vezetéket kapcsolhatjuk és így háromvezetékes rendszereknél kitűnő kiegyenlítést létesíthetünk. Ez a kapcsolás a 3. ábrán látható. Ha egyidejűleg transzformálni is akarunk, a transzformátor másodtekercselését használhatjuk erre a czélra és ennek középpontját a kiegyenlítő vezetékkel közvetlenül kapcsolhatjuk össze, mint az a 4. ábrán látható. A következőkben az ilyen indukcziócsévéket, melyeknek az a czéljuk, hogy két váltakozó potencziál között fekvő potencziált a terheléstől függetlenül állandóvá tegyék, «indukczióhidaknak» kívánjuk nevezni. Az a pont, hol a cséve két része egymással össze van kötve, a középső pont, az áttevési viszony alatt pedig a két rész menetei viszonyszámát kívánjuk érteni. Ily indukczióhidat röviden három betűvel, pl. az (A 0 B) betűcsoporttal jelezzük, ennek középső betűje a középső pontot jelenti. Ily indukczióhidaknak a leírt módon való alkalmazása ismeretes és csupán csak azért ismertettük ezt is részletesebben, hogy a következő fejtegetéseket biztos alapon végezhessük. Háromfázisú áramrendszernél a három fővezető potencziáljait három oly (A B C) pont jelzi, melyek egy egyenoldalú háromszög három csúcspontját képezi. Eme három pont helyzetét általában a gép, illetőleg a gép által táplált transzformátor szabja meg. A forgóáram zérusvezetőjének megfelelő (0) potencziál ennél az ábrázolási módnál az egyenoldalú háromszög súlypontjába esik (5. ábra). Hogy ezt a zéruspontot rögzítsük, ismét az indukczióhidakat használhatjuk. Ha pl. (G. ábra) az (A B) oldalon egy tetszőleges (M) pontot veszünk föl és meghúzzuk az (M) és (0) ponton átmenő egyenest | ez a (B C) oldalt az (N) pontban metszi. Ha már most a két (A B) fővezeték között az (A M B) indukczióhidat, a két (B C) fővezeték között a (B N D) indukczióhidat és az (M N) pontok között az (M 0 N) indukczióhidat kapcsoljuk be, az utóbbi hid (0) pontja a forgóáram-rendszer keresett zéruspontját rögzíti. Ekkor az (0) ponthoz a rendszer zérus vezetékét hozzá kapcsolhatjuk és egy-egy fővezeték és a zérus vezeték közé egy-egy, tehát összesen három különböző számú lámpából álló lámpacsoportot kapcsolhatunk be. Két fővezeték, pl. az (A) és (B) közé bekapcsolt indukczióhidat «elsőrendű indukczióhidnak)) két elsőrendű indukczióhid két (M) és (N) pontja, vagy egy fővezeték és egy elsőrendű indukczióhid egy pontja közé bekapcsolt indukczióhidat «másodrendű indukczióhidnak)) nevezünk. A rajzokból kitűnik, hogy ily módon egy tetszőleges, az (A B C) háromszögön belül vagy azon kivül fekvő potencziált rögzíthetünk. Egy elsőrendű indukczióhid megtakarítható, ha pl. az (N) pontot a (C) ponttal egyesítjük. Ha (0) a háromszög súlypontja, ebben az esetben (A P = B F) és (0 C = = 2 0 F) (7. ábra). Ezt a diagrammot alkalmaztuk a 8. ábrán látható kapcsolási elrendezésnél. Az egyik indukczióhidat az (A) I és (B) fővezeték közé kapcsolt indukczió! cséve két (A F) és (B F) része képezi, a másik indukczióhidat a (C) és (F) közé kapcsolt indukcziócséve (C 0) és (F 0) része alkotja, Ebben az esetben a két (A F) és