24838. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék elektromos hullámok gyöngülésének csökkentésére
- 7 -alkalmaz, hogy fönti szabálynak érthető alakot adjon. Mondhatjuk, hogy két pont, mely egymástól egy hullámhossznyi lineáris távolságban van, egymástól 2-z szögtávolságnyira van. Ezt előrebocsátva következik, hogy két egymástól lineáris távolságra lévő 6 J 11 6 pont, a midőn $ = a hullámhosszal. ~ szögtávolsággal bir. A föntadott szabály most már következőleg adható meg. Egy rövidhullám - vezeték ugyanakkora megközelítéssel egyenértékű a neki megfelelő egyenletes vezetékkel, a mily megközelítéssel tekercsei egyikének fél szögtávol- I sága egyenlő ezen szögtávolság sinusával. Könnyű tehát vezetékek egy oly formájára átmenni, mely a gyakorlati használat számára arra alkalmas, hogy az elektromos hullámok gyöngülését az önindukcziós együttható (induktansz) növelése által csökkentsük. í A vezetékek ezen formáját a jelen leírás- i ban reaktansz vezetéknek vagy egyenlőtlen vezetéknek nevezem. A 10. ábrában (34) egy hosszú elektromos (36, 37—45, 46, 47) vezeték föladó vége és (35) annak fölvevő vége. A 36, 37—45, 46, 47) pontokon egymás mögött egyenlő tekercsek vannak bekapcsolva, úgy hogy az egymásra következő tekercsek távolsága egyenlő. A tekercsek és távolságaik egyformasága nem okvetlenül szükséges, de czélszerű. Itt egy periodikus, terhelésekkel bíró homogén vezetékkel van dolgunk, mely terheléseket indukczióforrásoknak nevezem. A (36 37) pontokat, hol a tekercsek vannak bekapcsolva, terhelési pontoknak vagy az indukczióforrások pontjainak nevezem. Ezen vezeték a föntebb leírt alaktól abban különbözik, hogy az összehahnozott kapaczitás helyett csakis szétosztott kapaczitással bír és ugyanígy az összehalmozott önindukczió és ellenálláson kívül egyenletesen elosztott önindukczióval és ellenállással is bír. Ezen vezeték nyilván sokkal kevésbbé különbözik egy közönséges homogén vezetéktől, mint a fönt leírt rövidhullám-vezeték. Megengedhető tehát azon következtetés. hogy úgy a reaktansz-vezeték, mint a rövidhullám-vezeték ugyanazon körülmények között ugy működnek, mint egy homogen-vezeték, mely körülmény pedig az, hogy két egymásra következő tekercs fél szögtávolságának értéke közelítőleg egyenlő ezen távolság sinusával Ezen szabály képezi az itt leírt találmány alapját. Bejelentő ezen szabályt pontos mathematikai vizsgálatnak vetette alá és annak pontossága, a mint az reaktansz-vezetékek számára alkalmazásba jön, kísérletileg tökéletesen helyesnek találtatott. Ezen kísérletek eredményeit, melyek rövidesen nyilvánosságra fognak hozatni, a következőkben mathematikai egyenletek nélkül fogom kifejteni, hogy így lehető egyszerű módon egy reaktansz-vezeték működését megmagyarázzam. Ismét egy lengő zsinór analógiáját fogom alkalmazni. A 6. ábrában (48, 49, 50) egy hangvillát jelöl, mely (50)-nél szilárdan van megerősítve. A (49—51) teljes vonal egy súlyos, hajlékony, nyújthatatlan zsinórt jelöl, mely (51)-nél feszültség mellett van megerősítve. A (49 — 51) zsinóron egyenlő távolságban elosztott kis körök, egyenlő tömegeket jelölnek. melyek a zsinóron vannak megerősítve. Tegyük föl, hogy a hangvilla rezgési száma akkora, hogy a terhelt zsinór oly lengést végez, melynek hullámhossza egyenlő vagy nagyobb, mint a (49-—51) távolság, mint az a 7. ábrában föl van tüntetve. A 7. ábrában föltüntetett zsinór lengése l°/0 -nál kisebb eltéréssel ugyanaz lesz, mint egy oly egyenletes zsinór lengése, mely ugyanazon hosszal, feszültséggel, su'-lódási ellenállással és tömeggel bír. Egy ily zsinór mechanikai lengése pontos analógiája egy a 10. ábrában föltüntetett elektromos vezetékben föllépő elektromos hullámoknak. Ezen ábrában a (34) váltakozó áramú generátor egy közelítőleg sinusoidálikus alakú generátor. A váltakozó áramú generátor egyik pólusa (23)-nál a földdel van összekötve.
