24838. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék elektromos hullámok gyöngülésének csökkentésére
8 -A második pólus egy sodronyvezetékkel van összekötve. (36, 37—45, 46, 47) egyenlő távolságokban a vezetékbe sorozatosan tizenkét egyforma tekercs van bekapcsolva. Tegyük már most föl, hogy a váltakozó áramú generátorból kiinduló elektromótorikus erő a vezetékben egy elektromos rezgést idéz elő, mely rezgés hullámhosszának 8 /é része az egész vezetékbe vagy egy nagyobb távolságra terjed; akkor az ezen vezetéken való áramátfolyás törvénye ugyanaz lesz, mint a 6. és 7. ábrákban föltüntetett terhelt zsinórban a sebesség elosztásának törvénye. Ezen mechanikai analógia azonkívül hogy tauulságos, még egy egyszerű módszert nyújt egy váltakozó áramnak hosszú vezetékeken való átfolyásának tanulmányozására. Néhány kísérlet oly terhelt zsinórokkal, melyeket hangvillák rezgésbe hoznak, a megfigyelőt csakhamar azon fizikai elv helyességéről győzik meg, melyen az itt leirt találmány alapszik. Egy reaktansz-vezeték vagy egyenlőtlen vezeték egy hosszú elektromos sodronyvezeték, mely egyenlő terhelési pontokat vagy indukczióforrásokat, még pedig egyenlő távolságokban vagy egyenlő intervallumokban bír. Egy ily vezeték egyenlő egy ugyanakkora önindukcziós együtthatóval, kapaczitással ós ellenállással bíró homogén drótvezetékkel, ha két egymásra következő terhelési pont közötti szögtávolság akkora, hogy annak fele közelítőleg egyenlő a szögtávolság felének sinusával. Egy ily vezeték tehát csekély gyöngüléssel és alig észrevehető elforgatással fog bírni, ha annak reaktanssza hosszegységenként az ohmikus ellenálláshoz képest nagy. Ezen föltételnek ilynemű vezetékekben könnyen lehet megfelelni. Ha a közbeiktatott reaktansz-források egyszerű tekercsekből állanak, akkor vasmag nélkül kell azokat előállítani, hogy így, a mennyire lehetséges hysteresist és Foucault-áramok által okozott veszteségeket, valamint áramelforgatásokat elkerüljünk. Ezt minden esetben elérhetjük a nélkül, hogy a tekercseket túlsúlyosaknak és túlnagy ohmikus ellenállással bírónak készítenők. Ha valamely különös okból önindukcziós együttható egységenként kis térfogatú tekercsek válnak szükségessé, akkor finoman elosztott vasat (mint pl. finom vassodrony, vékony vaspléh vagy finom forgács), vagy még czélszerűbben a legfinomabb rúgóaczél alkalmazható és a delejezést a menynyire lehet alacsonyan tartjuk. A távbeszélő számára két egymásra következő tekercs szögtávolságának a fönt adott szabálynak kell megfelelnie és pedig a beszédnek telefonikus átvitelénél előforduló legnagyobb rezgési száma részére. A következőkben ki fogom mutatni, hogy ezen leírásban eddig kifejtett szabályok a gyakorlatban miként találnak alkalmazást, a mennyiben két különleges esetet fogok tárgyalni, melyek elegendő magyarázatot fognak adni és melyek nézetem szerint szakértők számára elegendők lesznek: a) Legyen a föladat az, hogy a beszédet telefonikusan 3000 angol mérföld távolságra egy póznákon vagy oszlopokon vezetett dróton kell átvinni. Az összgyöngűlési együttható ezen távolságon legyen körülbelül akkora, mint pl. az American Bell Telephone Co. czég New-Yorktól Chicagóig terjedő vonalán, mely (szigetelési veszteséget nem számítva) a beszédben előforduló legmagasabb, körülbelül másodperczenként 1500 rezgési számnál egyenlő e^1 '5 Keressük ki mindenekelőtt azon föltételeket, melyek 3000 mérföld hossznál egy e-1 '5 nagyságú gyöngűlési együtthatót adnak. Legyen a gyöngűlési állandó (3, a távolság c = 3000 mérföld, e-300 0 P egyenlő a gyöngűlési együtthatóval, azaz e^1 '5 tehát 3000 (3 = l-5. Föltéve, hogy egy mérföldenként 4 Ohm ellenállású rézdrót alkalmaztatik és hogy a pótló ellenállás, melyet indukcziós tekercsek okoznak, mérföldenként = 0'6 Ohm, akkor az összellenállás mérföldenkét =4-6 Ohm. Ha a mérföldenkénti reactanz az ellenálláshoz képest elegendő nagy, akkor a gyöngűlési állandó számára a következő egyszerűsbített képletet kapjuk: p H 2 [ 4.
