24838. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék elektromos hullámok gyöngülésének csökkentésére
_ 4 -az ohmikus ellenállás, az önindukczió és a vezeték töltésének ellenhatása hosszegységenként valamennyien a zsinór súrlódási együtthatójának, a fajsúlyának és feszültségének felelnek meg. Az 5. ábrában a (20 21) vonal a 4. ábra vezetékét jelöli. A (24, 25, 26, 27, 28, 29, 30, 31) görbék ordinátái az áramnak a vezeték különböző helyein való pillanatnyi értékeit tüntetik föl. Ezen áramgörbe ugyanoly alakkal bír, mint a 3. ábrabeli zsinór görbéje. Az áram magnetikus energiája megfelel a lengő zsinór kinetikai energiájának és ugyanúgy a mint egy nagy fajsúlyú zsinór mechanikai energiát hathatósabban viszi át. mint- egy könnyű zsinór, egy hosszegységenként nagy önindukczióval bíró drót is különben egyenlő körülmények között az elektromos energiát elektromos hullámok alakjában hathatósabban fogja átvinni, mint egy hosszegységként csekélyebb önindukczióval bíró drót, mivel egy erős önindukczióval bíró drót adott mennyiségű magnetikus energia számára csekélyebb áramot igényel, mint egy kisebb önindukczióval bíró drót. Ha egy adott mennyiségű magnetikus energiát csekélyebb áramok kisérnek, akkor a melegveszteségek kisebbek lesznek, mintha azt erős áramok kisérik; csekélyebb melegveszteség csekélyebb gyöngülést jelöl és ennek következtében nagyobb hatásfokot. Néhány számbeli példa, melyek alant következnek, ezt jobban megmagyarázzák. Mielőtt azonban példaként fölsorolom, még két magyarázatot kívánok adni. A fönt idézett «Propagation of Long Electrical Waves» czímű közzététel 122. oldalán a két legfontosabb állandó számára mathematikai képletek vannak megoldva, mely állandókat a következő leírásban «hullámhossz állandó» és «gyöng'ülési állandón elnevezésekkel jelöltem meg. Ezen a és fi val jelölt állandók mathematikai kifejezései a következők: a = j/ i p.c|/P2 L ' + R 2 + P- Lj p=jA P . c \v p2 i'M-Ka - p- íj A midőn L = a drót ünindukcziós koeficziense mérföldenként. C = a drót kapaczitása mérföldenként. R = a drót ohmikus ellenállása mérföldenként. 2 P = T «. T = a működő elektromótorikus erő periódusa. Ezen két állandó physiki jelentősége egyszerű módon tüntethető föl. Legyen S = hullámhosszal, akkorS=2 " ; innét ered a «hullámhossz állandó» elnevezés ezen leírásban. Tegyük föl, hogy a (20) pontból (4. ábra) egy (U) lengési hosszal bíró hullám indul ki. Ha ezen hullám egy a (20) ponttól (S) távolságra eső ponthoz ér, akii S kor kilengése Ue "' lesz, a midőn e a természetes logaritmusok alapja. A (3 állandó a gyöngülést méri ós innét ered a «gyöngiilési állandó» elnevezés, melyet a leírásban alkalmazok. Az e | J ® kifejezést a leírásban «gyöngülési együtthatónak)) fogom nevezni, mivel ez azon együttható, mellyel a kezdeti kilengést szorozni kell, hogy valamely pont kilengését nyerjük, mely a kiindulási ponttól (S) távolságra van. A következőkben két meghatározott számbeli példát fogok fölsorolni, annak bemutatására, hogy ezen állandók miként határozzák meg tökéletesen az elektromos energiának hosszú vezetékeken át való tovaterjedését. New Yorkban a telefonösszeköttetések föld alatti vezetékei jelenleg oly módon szerkesztetnek, hogy mértföldenként a következő értékkel bírnak: L = (vagy megközelítőleg) 0, C = 5 X 10 8 , továbbá R = 20 Ohm. a és képletei ezen esetben a következő értékre redukálódnak : a = /i p. C. R. P = V\ p. c. R. Legyen p = 2tt . 3000 = 19000.
