24792. lajstromszámú szabadalom • Berendezés nyitott és zárt terekben lévő gázok és folyadékok nyomás és hőmérsékletkülönbözeteinek kiegyenlítésére

- 10 -ezen hátrányt megszünteti azáltal, hogy | minden külső befolyás ellen biztosított köz- s vetlen utat nyújt a levegőnek a torlódás helyétől a ritkulás helye felé való kiegyen­lítésére, úgy hogy a kémény előtt és mögött egyenlő nyomásviszonyok tartatnak fönn és következésképen a huzamnak a kémény hátsó oldalához váltakozó örvények alakjá­ban tóduló áramok által való megszakítása megakadályoztatik. Hogy ezt még tökélete­sebben érjük el, czélszerű a kémény mind­egyik oldalán ily vezetékeket elrendezni. A 22. ábrában egy kikötő medre van föl­tüntetve, melybe a találmány szerint az (a al) és (b bl) vezetékek vannak beépítve. Hajóknak a kikötőbe való befutásánál a kikötő vize torlódik, a hajó távozásánál ellenben vízszint sülyed, minek következté­ben a víz nyugtalan mozgásba jön, ami különösen a kikötőben álló hajókra és par­tokra hat károsan. A víz főképen a hajó előtt torlódik, míg a hajó mögött egy katlan keletkezik; a víz­szint változása pedig a hajó haladási iránya szerint a kikötőnek majd egyik, majd másik oldalán vehető észre. Hogy mindezen esetekben a torlódó víz­tömegek nyomása és a keletkező katlan SZÍVÓ hatása között kiegyenlítést tegyünk lehetővé, az (a al) és (b bl) vezetékeket a kikötő hátsó zárt oldalánál egymást keresz­tezően rendezzük el. Az egyik oldalról (a)-nál az (sl) nyil irá­nyában befutó hajó mögött keletkező katlan az (a al) vezetéken át kiegyenlíttetik, a mennyiben a torlódó víz a vezeték (al) végébe szoríttatik és ezen vezetéken át a hajó mögött keletkező katlanba folyik. Ha pedig egy hajó az (s2) nyil irányában a kikötőből kifut, akkor a mögötte keletkező szívás folytán a (b bl) vezetéken át (b)-től (bl) felé fog víz folyni és a kiegyenlítés ismét megtörténik. A 23., 24., 25. és 26. ábrákban egy hajó­nak oldal-, elől-, hátul- és fölülnézete van föltüntetve, mely kiegyenlítő csövekkel van fölszerelve. A hajók hátsó végének alakja magával hozza, hogy az elől hegyes szögben ható | torlódások a hajó hátsó végétől bizonyos ! mértékben távoltartatnak, miért is már a hajók közepén mutatkoznak jelentekeny nyomáskíilömbségek, melyek a torlódások gyors kiegyenlítése czéljából tekintetbe veendők ; ezenkívül a víznek változó sza­bad áramlásai és a hullámok is behatnak a nyomáskülömbözetek képződésére, miért is előnyös a nyomáskülömbözeteknek a hajó közepe felől való kiegyenlítéséről is gondos­kodni ; ezen czélból czélszerűen a vezetéke­ket akként elrendezni, hogy azok a hajó középső részétől előre és hátra nyúljanak és egymást messék. A 26. ábrában föltüntetett hajónál ezen czélból az (a al, b bl, c cl, d dl) vezeté­kek vannak elrendezve. Ha a torlódó réteg a hajó haladási irá­nyában keletkezik, akkor az (a) és (b) ve­zetéknyílások által vétetik föl és az (al bl) nyílásokon vezettetik ki, míg az ennek kö­vetkeztében itt keletkező fölösleg egyidejű­leg a (c cl) és (d dl) vezetékeken át a hajó mögött keletkező katlanba vezettetik, úgy hogy a primér keletkező szintkiüömb­ségek a szekundér keletkezőkkel együtt foly­tonosan és gyors egymásutánban kiegyen­lítődnek. Föltéve, hogy a víz oldalról a hajó köze­péhez csapódik és a legerősebb torlódás, pl. (al) és (cl) között képződik, akkor a leg­mélyebb katlan a hajó másik oldalán (bl) I és (dl) között képződik. Ha már most ilyenkor a fölösleg legjelen­tékenyebb része nem is vezettetik közvet­lenül (bl dl)-hez, hanem a hajó mellső és hátsó végéhez, vagyis (a) és (c) felé úgy tekintettel a (bl dl)-nél igen nagy mérték­ben föllépő hiányra, a pótlás (d) és (b) felől fokozott mértékben fog bekövetkezni és ez­által a torlódó víztömegnek jelentékeny része (d) és (b) felé fog kiegyenlítődni, a honnan a víz aztán (bl dl) felé szoríttatik. Tehát az ily ritkán előforduló esetekben is a kiegyenlítés gyorsan és előnyösen fog végbemenni. A 27. és 28. ábrákban a találmány tár­gyát képező berendezés egy léghajónál van föltüntetve.

Next

/
Oldalképek
Tartalom